Megszületett az önálló Kosovo

Kosovo kikiáltotta függetlenségét

A pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Kosovo függetlenségét Szerbiától. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök ezután aláírták a "független és demokratikus állam" megalakulásáról szóló nyilatkozatot.

2008.02.17 17:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kilátások

Kosovo csak középtávon állhat meg a lábán


Csak közép távon állhat majd meg a lábán a függetlenségét vasárnap kikiáltó Koszovó, az új állam politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre szorul majd a következő években - mondták szakértők a volt szerbiai tagköztársaságról az MTI-nek vasárnap.

Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a következő években politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre lesz szüksége Koszovónak.

Szilágyi Imre kiemelte: habár Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, ezzel a gyakorlatban még nem jön létre önálló állam, a továbbiakban is protektorátus marad, ahogy eddig is volt 1999 óta. Formálisan tehát önálló állam lesz, amelynek területén idegen csapatok állomásoznak majd - tette hozzá.

Az államépítés folyamata csak nemzetközi segítséggel működhet: Koszovónak segítségre van szüksége a közigazgatás és a rendészet megszervezésében. A gazdaságot is csak nemzetközi közreműködéssel lehet talpra állítani, ehhez pénzre és ismeretátadásra is szükség van - húzta alá a szakember.

Juhász József szerint is a teljes függetlenség egy hosszú folyamat, mely 2010 előtt biztosan nem fejeződik be.

Nagyon sok kétség fogalmazódik meg, hogy életképes lesz-e az új állam, de semmivel sincs kevesebb esélye arra, hogy működőképes legyen, mint a régió többi országának. Koszovó nagyon fejletlen terület, szétzilálódott gazdasággal és társadalommal, átszőve a feketegazdaság szálaival. Ha az államnak működőképes, átlátható gazdasági és közigazgatási rendszert sikerül létrehozni, akkor be tud majd illeszkedni az önálló államok rendszerébe - mutatott rá.

A két szakember kiemelte: több dolog miatt döntött a koszovói vezetés a február 17-i függetlenségi nyilatkozat mellett. Egyrészt mindenképpen vasárnap szerették volna bejelenti az elszakadást, másrészt az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn üléseznek Brüsszelben, így lehetőség lesz arra, hogy az unió minél előbb reagálhasson. Emellett a koszovóiaknak meg kellett várniuk a szerbiai elnökválasztást is, hogy ne rontsák a nyugatbarát Boris Tadic esélyeit a függetlenség kikiáltásával - tették hozzá.

Szilágyi Imre és Juhász József kiemelte: az albán vezetésnek az a szándéka, hogy a lehető legszélesebb jogokat biztosítsák a koszovói szerbeknek, az Ahtisaari-tervnek megfelelően. Az azonban más kérdés, hogy mi valósul meg mindebből a mindennapi életben - húzták alá.

Ugyanakkor egyik szakember sem számít komoly menekülthullámra, nem valószínű, hogy a szerbek tömegével hagyják majd el Koszovót.

Juhász József kiemelte: aki akart, az már korábban elhagyta a tartományt. Ha lesz is vándorlás, annak jelentős része Koszovón belül történik majd meg: a szórványtelepüléseken élők az északi szerb tömbbe költözhetnek. Csak néhány tízezren menekülhetnek át Szerbiába, és csak töredékük érheti el a Vajdaságot - tette hozzá.

Szilágyi Imre elmondta: a szerb vezetők arra szólítják fel a koszovói szerbeket, hogy maradjanak a szülőföldjükön, hiszen ha ők elhagyják Koszovót, akkor a szerbek jövőbeli területi igényei még kevésbé lennének megalapozottak.

A két szakember kiemelte: nem kell arra számítani, hogy a vajdasági magyarok a koszovói események következményeként Magyarországra menekülnének.

Szilágyi Imre rámutatott: a függetlenség kikiáltása után is nagyon sok a kérdés és ellentmondás Koszovó jövőjével kapcsolatban. Nem ismert például a határ pontos vonala, a törvények meghozásának menete, és a szerb ellenlépéseket sem lehet még tisztán látni.

Az új országot várhatóan a legtöbb uniós tagállam napokon belül elismeri, várhatóan kivétel lesz ez alól Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Magyarország az első nagy csoportba tartozhat - tették hozzá.

prev[3/3]
  1. Kikiáltották
  2. A külföld reagál
  3. Kilátások

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.