Háború

Lengyelország légtérzárat rendelt el az Ukrajna elleni masszív orosz támadás miatt

Milyen kockázatot jelenthet a NATO számára a drónok egyre intenzívebb alkalmazása a háborúban?

2025.09.28 18:23ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lengyelország ideiglenesen lezárta délkeleti légterének egy részét és harci repülőgépeket riasztott vasárnap, miután Oroszország több mint fél ezernyi drónnal és rakétával indított támadást Ukrajna ellen. A lengyel lépés az egyre gyakoribb orosz légicsapások és a NATO-keleti szárnyát érintő légtérsértések közepette született, miközben Kijev azt állítja, hogy a legutóbbi támadás több mint 12 órán át tartott.

A lengyel hadsereg közlése szerint a radarfigyelő rendszereket a legmagasabb készültségi szintre állították, a légtérbiztonságot pedig F–35-ös vadászgépek erősítették meg a NATO keretein belül. Bár a katonai közlemény szerint vasárnap nem történt légsértés, a Lublin és Rzeszów környéki légteret ideiglenesen lezárták. A döntés hátterében az a tapasztalat áll, hogy az utóbbi hónapokban egyre több alkalommal kellett a szövetség államainak reagálniuk orosz dróntevékenységre, amely sokszor a határok közvetlen közelében zajlik.

Az ukrán vezetés szerint a legutóbbi támadásban közel 500 iráni-orosz gyártmányú Sahíd drónt és több mint 40 rakétát vetett be Moszkva. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy a csapások több tucatnyi sérülést és halálos áldozatokat is okoztak, köztük egy 12 éves lány életét oltva ki. Kijev katonai vezetése szerint csak a fővárosban több mint 15 helyszín szenvedett károkat, köztük lakóépületek a Szolomenszkij kerületben.

Zelenszkij ismét arra figyelmeztette Európát, hogy Vlagyimir Putyin céljai nem állnak meg Ukrajna határainál. „Putyin nem várja meg, hogy befejezze háborúját Ukrajnában. Más irányban is támadni fog, csak senki sem tudja, hol” – mondta az ukrán elnök.

A feszültség egyre inkább átterjed a NATO-államokra is: szeptemberben három orosz drónt semmisítettek meg Lengyelország légterében, Dániában pedig több katonai létesítmény fölött és repülőterek közelében észleltek drónokat, ami átmenetileg a légiközlekedés leállításához vezetett. A szövetség szeptember közepén be is jelentette, hogy fokozza jelenlétét a keleti szárnyon, több vadászgépet és légvédelmi rendszert telepítve a határok védelmére.

Miközben a Nyugat egyre inkább az eszkaláció jeleit látja, Moszkva igyekszik visszautasítani a NATO-országok elleni közvetlen támadás szándékát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szándékában EU- vagy NATO-országok ellen fellépni, ugyanakkor hozzátette: minden Oroszország ellen irányuló agresszióra „határozott választ” adnak.

Ez a párhuzamos kommunikáció – az orosz tagadás és a térségben tapasztalható konkrét drón- és rakétatámadások – arra utal, hogy Európa biztonsági környezete továbbra is bizonytalan, és a NATO keleti szárnyán fokozódó katonai jelenlét hosszabb távon is a mindennapok részévé válhat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.