Románia

Felmentették a hamis tanúzás vádja alól a román szenátusi elnököt

Felmentette a román legfelsőbb bíróság kedden Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnököt, akit hamis tanúzás és bűnpártolás vádjával állítottak bíróság elé. Az ítélet nem jogerős.

2018.05.22 21:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szenátus elnökét tanúként hallgatta ki két éve a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egy feltehetően illegális ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében. Az ügyészség szerint a házelnök eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal.

A per során a DNA letett a bűnpártolás vádjáról, a hamis tanúzásért pedig az ügyész három év letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte.

Tariceanu ártatlanságát hangoztatta a bíróság előtt. Azt állította, hogy a visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás, amikor őt tanúként kihallgatták, és az ügyészek csak ürügyet kerestek meghurcolásához, amiért rendszeresen túlkapásokkal és titkosszolgálati összefonódással vádolja a DNA-t.

Victor Ponta volt kormányfő és Toni Grebla volt alkotmánybíró esete után Tariceanu felmentése két héten belül már a harmadik olyan - kirobbanása idején nagy sajtóvisszhangot keltő - korrupciós ügy, amelyben a bíróság megalapozatlannak találta a DNA által megfogalmazott vádakat.

A bukaresti szociálliberális koalíció szerint Romániát a korrupcióellenes harc ügyészállammá tette, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme. A koalíció a DNA főügyészének leváltásával, az igazságszolgáltatás átszervezésével és a büntetőjog módosításával próbál véget vetni a DNA állítólagos visszaéléseinek.

A kormánykoalíció kisebbik pártját, a liberális ALDE-t vezető Tariceanu az egyik leghangosabb bírálója az állandósult "bilincscsörgetésnek", a bűnvádi eljárás elején kiteregetett ügyészségi leleplezéseken alapuló "televíziós igazságszolgáltatásnak". A koalíció vezetői szerint ma már egy zsarolással kierőszakolt, vádalkuval megvásárolt hamis feljelentés is elegendő Romániában ahhoz, hogy a titkosszolgálatok és vádhatóságok embereiből álló háttérhatalom - az úgynevezett "párhuzamos állam" - eltávolítsa az útjában álló közéleti szereplőket.

Romániában a törvényhozók büntetőpereit eleve a legfelsőbb bíróság - általában háromtagú bírói tanácsa - tárgyalja, fellebbezés esetén pedig egy öttagú bírói tanács hozza meg a jogerős ítéletet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.