Ötezer lengyel tiszt

Helybenhagyták a katyni tömeggyilkosság ügyének lezárását

A moszkvai körzeti katonai bíróság hétfőn helybenhagyta az 1940-ben elkövetett katyni tömeggyilkosság ügyének lezárásáról 2004-ben hozott ítéletet - közölte Alekszandr Mincsanovszkij, a bíróság sajtótitkára.

2008.10.14 19:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Anna Sztavickaja, a katyni erdőben és környékén legyilkolt lengyelek, többségükben katonatisztek családjait képviselő ügyvéd elmondta: korábban megfellebbezték az ügy lezárásáról szóló döntést, s ezt is megfellebbezik majd. Az ügyvédnő hozzátette: a bíróság elismerte a tényt, hogy embereket lőttek agyon Katynban, s hogy az ügyvédi iroda által képviselt embereket a tömeggyilkosságok helyszínére vitték, viszont rámutatott, hogy az exhumálás nyomán nem azonosították az áldozatokat. 

Sztavickaja arra is emlékeztetett, hogy 1990-ben a harkovi bíróság bűnvádi eljárást indított az ügyben konkrét személyek - az egykori szovjet titkosrendőrség, az NKVD képviselői - ellen, később azonban a legfelső katonai ügyészség a sajtóban közölte, hogy az illetőket bűnösnek találták, de elhunytuk miatt az ügyet lezárták. 

A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben mintegy 4-5 ezer lengyel katonatisztet - többnyire az értelmiséghez tartozó, éppen mozgósított, s nyomban orosz hadifogságba került tartalékos tiszteket - gyilkoltak le. 

A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló nácik találták meg, de a Szovjetunió azt állította, hogy nincs köze az öldökléshez, s a németeket vádolta meg a rémtettel. 

Moszkva nevében Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök átadott a lengyel vezetőknek titkos iratokat, amelyekből az is kiderült, hogy az utasítást Sztálin adta. 

Történészek szerint a hadifogságba esett több mint nyolcezer lengyel tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok, kémkedéssel, szabotázzsal, kuláksággal vádolt lengyel állampolgárok - közül Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer embert öltek meg különböző helyszíneken. 

Az orosz kormány ugyan beismerte a történteket, de a mészárlást nem minősíti háborús bűnnek vagy népirtásnak, mert ez elkerülhetetlenné tette volna a még élő tettesek felelősségre vonását, amit a lengyel kormány követelt is. 

Ezen kívül Oroszország a megölteket nem minősíti a sztálini megtorlások áldozatainak, ami lehetetlenné teszi posztumusz rehabilitációjukat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.