Lassan 30 év telt el a tragédia óta

Hajszálon múlt, hogy 28 éve nem vált egész Európa lakhatatlanná

A csernobili katasztrófa következtében hatalmas területek szennyeződtek be Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. Épp csak megúsztuk, hogy Európa nagy része nem lett lakhatatlan évezredekre egy újabb robbanás miatt...

Nézzen képeket Csernobilról >>>

_{2014.04.26 16:19ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. Ennek során 10 napig égett a grafittűz, a robbanásban megsérült üzemanyagcellákat tartalmazó csövek a hő hatására megolvadtak, és sokáig fennállt az a veszély, hogy ez a hatezer fokos massza belesüllyed az alapzatba.

Ha ez megtörtént volna, elérve az erőmű alatti védővizes árkot, akkora robbanás következett volna be, ami egész Európa nagy részét lakhatatlanná tette volna - akár évezredekre.

De szerencsére ez nem következett be, ám az eset következtében hatalmas területek szennyeződtek be Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban, ahol több mint 5 millió ember élt.

A légkörbe mintegy 190 tonna radioaktív anyag került, 18 000 km² mezőgazdasági terület szennyeződött be, amelyből 2640 km² már sosem lesz használható. Mivel a cézium-137 radioizotóp felezési ideje 30 év, ez azt jelenti, hogy 2016-ban radioaktivitásának a fele még jelen lesz a környezetben, illetve 2046-ban még a negyede is.

Megrázó emlékek

Hivatalosan azonban a baleset "alacsony többletdózist okozó esemény" besorolást kapott, miután 2005 óta pontosan ismert a halottak száma, a sugárzás közvetett áldozatainak mennyisége, a baleset pontos oka, fizikája.

Ezek szerint a katasztrófától számított 70 éven belül - statisztikai adatok alapján - 4 ezer többletrákos megbetegedés várható azon emberek esetében, akik jelenleg is a szennyezett zónában élnek, illetve későn lettek kitelepítve.

A helyi lakosságnak jelenleg súlyosabb gondot okoz a szegénység, a mentálhigiénés problémák és a posztszovjet térségre jellemző életmódbetegségek, mint a sugárszennyezés.

Film a 25. évfordulóra

Az egészségkárosító hatások

2005. szeptember 5-én a NucNet kiadott egy jelentést, amely a Csernobili Fórum megállapításait tartalmazta „Csernobili egészségügyi hatások: a vártnál enyhébbek” címmel.
A jelentés főbb ténymegállapításai az alábbiak:
• Az erőmű dolgozói és a kármentők közül 134-en kaptak akut sugárbetegséget (Acute Radiation Syndrome, ARS) a magas szintű besugárzás következtében;
• A baleset utáni néhány hónapban közülük 28-an haltak meg;
• Bár 2006-ra további 19 ARS túlélő halt meg, ezeknek a haláleseteknek más okai voltak, melyeket általában nem hoznak összefüggésbe a sugárzással;
• Az ARS túlélőknél a leggyakoribb egészségi következmények közé a bőrsérülések és a sugárzás okozta hályog tartozott.

Noha, eleinte azt gondolták, hogy a sugárszennyezés több tízezer ember életét követelheti, a dokumentumok szerint mindössze hárman haltak meg közvetlen az erőmű balesetében, ketten a robbanásban, egy ember pedig szívrohamban. 2010 végéig kevesebb, mint 50 halálesetet tulajdonítottak közvetlenül a balesetből származó sugárzásnak, akik közül majdnem mind kármentő volt. Míg közülük sokan a baleset utáni néhány hónapon belül meghaltak, addig mások csak 2004-ben.

Az első időszakban 200 ezer, ’90-ig pedig összesen 800 ezer ember vett részt a baleset következményének felszámolásában. Ebbe nem csak az erőművi munkálatok tartoztak bele, hanem a falvak letarolása, földdel való behordása, és az állatok kilövése is. Rengeteg ember végzett különféle munkát.

Jelentős és látványos egészségügyi hatás a csecsemők, illetve gyermekek esetében a pajzsmirigydaganatok elszaporodása volt, de a balesetet követő rendszeres szűréseknek köszönhetően 99%-uk meggyógyult: 4000 gyereknél diagnosztizálták, ebből 9-en haltak meg.

A szakemberek hangsúlyozzák: a balesetnek a területen élőkre, illetve a bármilyen más módon érintett lakosságra gyakorolt káros egészségügyi következménye nem a sugárszennyezésből ered, hanem az ettől való félelem, a lehetséges degeneráció, illetve a feltételezhető rendellenes születések pszichológiai hatásából, annak ellenére, hogy statisztikailag egyáltalán nem volt jellemző a torz magzatok számának megemelkedése. (Érdekes, mert Fukusima kapcsán is erről beszélnek >>>) Noha ez a pszichés stressz nem kimutatható, annak ellenére rövid és hosszú távon is sokkal több halálos áldozatot követelt; a likvidátoroknál kifejezetten megnőtt az öngyilkosságok száma.

28 évvel később...

Az eredeti szarkofág túlhaladt tervezett életkorán, egyrészt az építési körülmények nem tették lehetővé, hogy mérnöki csodákat műveljenek, ráadásul az akkor rendelkezésre álló technológia sem volt tökéletes, nem beszélve arról, hogy belülről a sugárzás folyamatosan roncsolja az anyagot, emiatt gyorsan öregszik, rések vannak több helyen is a szarkofágon. Alapvető veszély, hogy a radioaktív szennyeződés por, vagy valamilyen más formában megint kijut a reaktorból, és újra szennyezi Európát.

Jelenleg egy 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles, 20 ezer tonnás acél védőboltozattal próbálják megakadályozni a folyamatot. A szarkofág alatt több mint 200 tonna urán és körülbelül egy tonna radionuklid van, amelynek 80%-a plutónium.

Látvány az van

Ha borult az idő, a környéken igazi mordori hangulat van, de amint kisüt a nap, Csernobil akár egy üdülőövezet is lehetne. Nem véletlen, hogy a tervek között szerepel az, hogy turisztika látványosságot csinálnak az erőműből és környékéből. Jelenleg is tapasztalható egyfajta katasztrófaturizmus, ám ezek nem tejesen hivatalosak, hiszen akik kísérő nélkül járnak-kelnek, olyan helyre is betévedhetnek, amelyek évek óta le vannak zárva, ilyen a roncstemető, ahol több tízezer szennyeződött komp, helikopter, harcjármű és gépjármű sorvad.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter