Ukrán válság

Ukrajna 16,6 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak - föderatív állammá válik?

Vlagyimir Putyin egyebek között azt mondta, hogy "Oroszország jelenleg is több-százmillió dollár szubvencióval támogatja az ukrán gazdaságot, de ez nem tarthat a végtelenségig".

_{2014.04.09 16:19MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Forrás: youtube.com}

Ukrajna összességében 16,6 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak, beleértve a mintegy 2,2 milliárd dollár gáztartozást is - közölte Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő, amikor szerdán kormányülést tartottak Vlagyimir Putyin államfő részvételével.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ukrán gáztartozás egészen pontosan 2,238 milliárd dollár. Az illetékes elmondása szerint Ukrajna a novemberben és decemberben importált orosz földgáz árának csak egy töredékét rendezte, a decemberben nyújtott orosz hitelből a teljes januári és részben a februári gázszámlát kifizette. Kijev a márciusban szállított földgáz 526,1 millió dollár értékéből még semmit sem rendezett.

A kormányülésen részt vett Vitalij Markelov, a Gazprom orosz gázipari cég elnökhelyettese, aki elmondta, hogy Ukrajna földalatti tározóiban 6,5 milliárd köbméter földgáz maradt. A tél kezdetére Ukrajnának 11,5 milliárd köbméter fölgázzal kell feltöltenie a tározóit. Orosz számítások szerint ez 4-5 milliárd dollárba kerül majd Kijevnek.

Ugyancsak a szerdai találkozón Anton Sziluanov pénzügyminiszter elmondta: Ukrajna azzal kereste meg Oroszországot, hogy vásároljon fel 3 milliárd euró értékű ukrán kötvényt. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy ukrán kollégája további támogatásért fordult Oroszországhoz, amely "az események ismeretében" dönt a kérdésről.

Vlagyimir Putyin a maga részéről egyebek között azt mondta, hogy "Oroszország jelenleg is több-százmillió dollár szubvencióval támogatja az ukrán gazdaságot, de ez nem tarthat a végtelenségig". Arra kérte egyben a kormányt és a Gazpromot, hogy ukrán illetékesekkel később sorra kerülő konzultáció előtt ne alkalmazzák Ukrajnával szemben azt, hogy előre kérik a szállítandó gáz árát.

Nem kell attól tartani, hogy a kelet-ukrajnai események következtében újabb területek kerülnek Oroszországhoz, mivel Moszkva célja a helyi oroszok megmozdulásainak támogatásával ezúttal nem a területszerzés, hanem a nyomásgyakorlás Kijevre, hogy Ukrajna föderatív állammá váljon - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerdán az MTI-nek.

A szakértő kifejtette: a Krím megszállása és annexiója kivételes eset, hiszen ott egy nagyon fontos orosz támaszpont van, amelynek megtartása lényeges volt, vagyis a területi szempontok voltak meghatározóak. Annak azonban, ami Kelet-Ukrajnában nagyon erős oroszországi támogatással történik az a célja, hogy Ukrajna a föderatív államberendezkedés irányába mozduljon el - vélekedett. Hozzátette: ez "nagyon durva, kemény" orosz nyomásgyakorlás.

Póti László hangsúlyozta: Kelet-Ukrajna sok szempontból más, mint a Krím. Így például a helyi gazdaságot jórészt uraló ukrán oligarchák és a terület vezető politikai ereje, a Régiók Pártja nem akarja, hogy Kelet-Ukrajna elszakadjon és Oroszországhoz kerüljön - magyarázta. Véleménye szerint csak nagyon marginális, kis csoportok hangoztatják az ellenkezőjét, a kelet-ukrajnai gazdasági és politikai főszereplők Kijev mellett foglalnak állást. A Krímben nem ez volt a helyzet - fűzte hozzá.

A kutató közölte: a helyi politikai támogatottsága sincs meg az elszakadásnak, e követelést nem pártolják tömegek, mint az például korábban a kijevi Majdanon tapasztalható volt. Kelet-Ukrajnában tartósan és tömegesen nem álltak a helyiek a tüntetők mellé.

Arra is emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban, a Krím annektálása után azt mondta, hogy Ukrajna területi egységének záloga az ország föderatív berendezkedése, például az, hogy Kelet-Ukrajnában szabadon lehessen használni az orosz nyelvet egyebek mellett az oktatásban, a médiában és a közéletben. Moszkva részéről tehát nem újabb katonai akció előkészítése a cél, hanem a nyomásgyakorlás e föderáció érdekében - mutatott rá.

Azzal kapcsolatban, mennyire lehet sikeres Oroszország törekvése arra, hogy Ukrajna föderatív állammá váljon, Póti László azt mondta, a jelenlegi ukrán politikai elittől meglehetősen idegen ez a gondolat, hiszen egy fiatal nemzetállamról van szó. Az ország jelenlegi irányítói azonban erősen függnek a Nyugat politikai és gazdasági támogatásától, márpedig a Nyugat szerint csak úgy lehet stabilizálni Ukrajnában a helyzetet, ha figyelembe veszik a helyi oroszok érdekeit is - magyarázta. Nehéz lenne megjósolni azonban - fűzte hozzá -, hogy ezt milyen formában tenné meg Kijev.

Az ukrajnai Luhanszkban Moszkva-barát tüntetők egy csoportja vasárnap elfoglalta az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) épületét. A szeparatisták hétfőn barikádot építettek az épület elé, majd kedden aláaknáztak a hivatalt. A városban dolgozó egyik újságíró hétfő este arról számolt be, hogy a mintegy félmillió lakosú megyeközpontban nyugodt a helyzet, az SZBU épülete előtt tüntetnek csak néhány százan, főleg idősek.

Harkivban a belügyminisztérium kedden kezdett terrorizmusellenes műveletet, amelynek eredményeként egyetlen lövés nélkül megtisztította a szakadároktól a megyei adminisztráció épületét. Mintegy hetven oroszbarát épületfoglalót őrizetbe vettek. A városban a szakadárok előző nap kikiáltották a "harkivi népi köztársaságot".

Donyeckben szintén hétfőn kiáltották ki az ottani megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok a "független donyecki köztársaságot", és úgy határoztak, hogy az újonnan létrehozott "köztársaság" csatlakozik Oroszországhoz.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter szerdán azt mondta, a terrorizmusellenes műveletek folytatódnak, és 48 órán belül megoldódhat a helyzet a három kelet-ukrajnai megyében.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter