Világvége

Újabb idegenhonos faj bukkant fel az Alcsi Holt-Tiszán - már szaporulat is bizonyítható

A történet ismét rámutat arra, hogy az idegenhonos fajok természetbe való szándékos vagy gondatlan kiengedése milyen súlyos következményekkel járhat. A természetvédelem nemcsak esztétikai kérdés - ökológiai egyensúlyunk megőrzése múlhat rajta.

2025.06.21 18:53ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Alcsi Holt-Tiszán folytatott kutatások során újabb aggasztó fejleményekre derült fény: az egy hete azonosított idegenhonos teknősfaj, a Graptemys pseudogeographica kohni (ál-geográfiai tarajos teknős) újabb egyedeit sikerült élvefogó csapdával befogni. A faj megjelenése önmagában is komoly természetvédelmi aggodalomra ad okot, azonban a most befogott példányok mérete (9–11 cm) arra utal, hogy akár egy évekkel ezelőtti sikeres szaporulatról is szó lehet.

A felfedezés különösen azért fontos, mert ha sikerülne az adott fajból fiatalabb és idősebb példányokat is dokumentálni, az egyértelműen bizonyítaná, hogy nemcsak jelen vannak, hanem már szaporodnak is – vagyis inváziós fajként kell kezelni őket. Az ilyen fajok jelentős ökológiai kockázatot jelentenek, mivel kiszoríthatják az őshonos teknősöket, illetve más vízi élőlényeket.

Az egyik kutató által frissen tervezett és kivitelezett “mini” teknőscsapda az idei ivadékok befogására is alkalmasnak bizonyult: már az első, mindössze 3,5 cm-es páncélhosszúságú példány is horogra akadt. A meglepetés nem is ez volt, hanem az, hogy az egyed nem az előzőleg azonosított fajhoz tartozott, hanem a Trachemys scripta scripta-hoz, vagyis a sárgafülű ékszerteknőshöz. Ez az első alkalom, hogy ebből a fajból idei, helyben kikelt példány került elő.

A befogott állatok egy biztonságosan zárt karanténtóba kerülnek, ahol több hetes megfigyelés és gondozás – etetés, vitaminozás – után az állatkertek veszik át őket. Ott újabb karantén vár rájuk, azonosító chippel látják el őket, és csak ezután kerülhetnek bemutató terekbe. A szakemberek kiemelik, hogy ez a folyamat idő- és pénzigényes, ráadásul mindezt azért kell elvégezni, mert egyesek egyszerűen megunt hüllőiket a természetbe engedik.

Bár sokan kérték, hogy az így befogott teknősök örökbe adhatók legyenek, erre az állami védekezési protokoll jelenleg nem ad lehetőséget. A cél az, hogy ezek a fajok ne juthassanak vissza természetes vizeinkbe, és ne veszélyeztessék az őshonos élővilágot.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.