"A kormány súlyos aggodalmának adott hangot"
Az amerikaiaknak nagyon nem tetszik a török-kínai rakétavédelmi ügylet
"Tolmácsoltuk (a török kormánynak) súlyos aggodalmainkat amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel".
2013.09.29 08:54MTI![](http://enmg.hu/images/2013/09/2torokzaszlo.jpg)
Súlyos aggodalmának adott hangot az amerikai kormány helyi idő szerint szombaton amiatt, hogy Törökország egy olyan kínai hadiipari vállalatot bíz meg nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszere kiépítésével, amely ellen amerikai szankciók vannak érvényben.
"Tolmácsoltuk (a török kormánynak) súlyos aggodalmainkat amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel" - fogalmazott a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy "folytatódnak az egyeztetések az ügyben".
Ismet Yilmaz török védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) vállalat nyerte a légvédelmi rendszer kiépítésére kiírt, négymilliárd dolláros szerződést.
Az Egyesült Államok februárban szankciókkal sújtotta a kínai céget, mert az a vádak szerint "illegális kereskedést" folytatott Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal. Washington szerint a cég megsértett több, a tömegpusztító fegyverek fejlesztését és elterjesztését megakadályozni hivatott nemzetközi megállapodást. Peking alaptalannak nevezte a CPMIEC ellen felhozott amerikai vádakat.
Bár a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje az amerikai hadsereg után, az ország nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török-szíriai határ közelébe.
Nyugati biztonságpolitikai elemzők szerint meglepő volt a török döntés, mert mindenki arra számított, hogy Ankara a Patriot ütegeket gyártó Raytheon amerikai hadiipari vállalattal köt szerződést.
Törökország hosszú időn át az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten. Recep Tayyip Erdogan 11 éve tartó miniszterelnöki megbízatása alatt a török hadsereg befolyása fokozatosan visszaszorult, és már nem meghatározó szereplője a török belpolitikának. Megfigyelők szerint ennek is szerepe lehet a katonai beszerzésekről hozott döntésekben.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 23:08 EURO-2024 - A D csoport eredménye és további programja
- 22:59 EURO-2024 - MTVA: nézettségi csúcsot döntött a magyarok nyitánya a labdarúgó-Eb-n
- 21:06 Kreml: csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkár bejelentése a nukleáris fegyverekről
- 20:01 Vizes Eb - Mindkét magyar váltó ezüstérmes 4x200 méter gyorson
- 19:00 Elkészült Magyarország legteljesebb állatvédelmi tananyaga és képzési sorozata jogalkalmazóknak
- 18:53 EURO-2024 - Hatalmas szurkolói zónát építettek Stuttgartban
- 17:30 Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06