Szír (vegy)szer

Amerika már megint világos koncepció nélkül megy háborúba?

A világos és következetes washingtoni koncepciót hiányolta a Szíriával szemben kilátásba helyezett, akár egyoldalúan is végrehajtandó katonai csapással kapcsolatban több szkeptikus politikai elemző és katonai szakértő amerikai lapokban.

2013.08.31 09:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Barack Obama elnök nyilatkozatai és a sajtóban megjelent katonai kiszivárogtatások szerint a készülő, mind időtartamában, mind léptékében hangsúlyozottan korlátozott katonai akció egyfajta "figyelmeztető lövés lesz", amelynek célja nem a rendszerváltás, hanem az, hogy a szíriai rezsimet elrettentse a vegyi fegyverek újabb bevetésétől. A csapások, amelyeket várhatóan túlnyomórészt a Földközi-tenger keleti medencéjébe vezényelt rombolókról indított manőverező robotrepülőkkel fognak végrehajtani, a vegyi fegyverek hordozóeszközeire és parancsnoksági objektumokra összpontosítnak majd. Maga az elnök is elismerte, hogy azok önmagukban "nem oldanak meg minden konfliktust" Szíriában.

Az Obama-kormány által mérlegelt katonai fellépés nem kapcsolódik egy olyan, szélesebb körű diplomáciai stratégiához, amely Bassár al-Aszad elnök lemondásra kényszerítését célozná vagy elő kívánná segíteni a párbeszédet, amely véget vethetne a véres polgárháborúnak - írta elemzésében a The New York Times című napilap pénteken.

"Az olyan típusú támadás, amelyet a kormányzat a jelek szerint tervez, amely azt demonstrálja majd Szíria és mások számára, hogy ára van annak, ha valaki átlépi a világosan megállapított amerikai vörös vonalakat (az Egyesült Államok tűréshatárát), és megsérti a széles körben elfogadott nemzetközi normákat" - nyilatkozta a lapnak Richard Fontaine, az Új Amerikai Biztonság Központja elnevezésű centrista kutatóintézet elnöke.

"Ez azonban keveset tesz majd a terepen kialakult erőegyensúly megváltoztatása vagy a konfliktus lezárásnak meggyorsítása érdekében" - tette hozzá.

A cikk emlékeztetett arra, hogy Boszniában egy hosszas, az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek által végrehajtott légicsapás-sorozat gyengítette meg annyira a szerbeket, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök kénytelen volt beleegyezni az 1995-ös daytoni békemegállapodásba. 1999-ben egy 78 napig tartó légi hadművelet kényszerítette kivonulásra a szerb erőket Koszovóból, ami végeredményben elvezetett a tartomány függetlenné válásához.

Obama dilemmázik

A The Washington Post című napilapnak nyilatkozó katonai szakértők úgy vélekedtek, hogy amennyiben az amerikai kormány nem biztos abban, hogy bölcs döntés lenne legyőzni vagy meggyengíteni a szíriai rezsimet, és úgy véli, hogy azzal csak azt készíti elő, hogy Damaszkuszt fundamentalista lázadók foglalják el, akkor az Aszad-erőre mérendő katonai csapások célja a legjobb esetben is "homályos" lehet.

A lap idézett egy Gordon Miller tengerészgyalogos alezredes által készített elemzést, amely rámutatott, hogy ha az Aszad-rezsim kiheveri a rá mért csapásokat, és újból vegyi fegyvereket vet be, "az jelentős csapást jelent majd az Egyesült Államok hitelességére, amely ezután kénytelen lesz fokozni a támadást az eredeti célok elérésének érdekében".

Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke, aki korábban ellenezte a katonai fellépést, de a Szíria elleni csapások konkrét tervezésének szakaszában fegyelmezetten hallgatott, júliusban még arra figyelmeztette a szenátus katonai bizottságát: "Ha akcióba lépünk, akkor fel kell készülnünk arra, ami következik. Nehéz elkerülni, hogy jobban belekeveredjünk" a szíriai konfliktusba.

A közel-keleti és a közép-ázsiai térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) egy nyugalmazott, a The Washington Postnak név nélkül nyilatkozó tisztje úgy vélekedett, hogy az amerikai kormány Szíria elleni fellépése "komoly kiábrándulást fog okozni a szövetségeseknek, és alig fog többet elérni annak látszatánál, hogy csinálunk is valamit".

Abban viszont több szakértő is egyetértett, hogy a legkárosabb talán az lenne, ha Washington visszafordulna a megkezdett úton.

"Amikor az elnök, jól vagy rosszul, de meghúz egy vörös vonalat, az politikai állásfoglalás" - idézte a The Washington Post egy, a neve elhallgatását kérő, még aktív alezredes véleményét azzal kapcsolatban, hogy Obama tavaly kijelentette: az amerikai tűréshatár a vegyi fegyverek bevetésénél húzódik.

"Ez (az állásfoglalás) nem tűnhet félénknek vagy lagymatagnak. Ne feledjük, hogy Szíriával kapcsolatban csak rossz és még rosszabb politikai választási lehetőségekről beszélhetünk" - tette hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.