"Küzdeni fogunk és győzünk, ha kell"

Az örmény elnök szerin Safarov szabadlábra bocsátása "rettenetes"

Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az örmény államfő azt, hogy Azerbajdzsánban szabadon engedték az örmény tiszttársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatisztet.

2012.09.02 13:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak" - szögezte le Szerzs Szargszján üzenetében, amelyet abból az alkalomból adtak ki vasárnap, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét. 

"Ezekben a napokban rettenetes esemény szemtanúi voltunk. Szabadlábra került az, aki baltával ölt meg egy alvó örmény katonatisztet" - emlékeztetett az örmény elnök. Hozzátette: Jereván arra számít, hogy a nemzetközi szervezetek, illetve a Karabah ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport társelnökei reagálnak az ügyre. 

Függetlenül azonban bármiféle visszhangtól, a történtek után senki nem javasolhatja Karabah népének, hogy csatlakozzon Azerbajdzsánhoz - mutatott rá az Interfax orosz hírügynökség által ismertetett üzenetben. Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki és visszamenőleg kifizették a bérét. 

Az örmény elnök erre utalva úgy fogalmazott: nehéz elképzelni, hogy ennél jobban le lehet járatni az európai igazságszolgáltatást. Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt, és a viszony ma is igen feszült a két szomszédos ország között. Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.