Emberi jogok

Aktivisták megkínzásának ügyében követel vizsgálatot Dél-Korea Kínától

Szöul hamarosan alapos vizsgálat lefolytatását fogja követelni Pekingtől azon vádakkal kapcsolatban, miszerint kínai ügynökök megkínoztak egy dél-koreai emberi jogi aktivistát - közölte pénteken Kim Szung Hvan dél-koreai külügyminiszter.

2012.07.27 09:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A prominens aktivistát, Kim Jong Hvant három társával együtt négy hónapig tartották fogva a kínai hatóságok az állambiztonság veszélyeztetésének vádjával, és a múlt pénteken engedték őket szabadon. A dél-koreai Yonhap hírügynökség értesülései szerint azért tartóztatták le őket az észak-kínai Talien (Dalian) városban, mert Kínába szökött észak-koreai menekültek megsegítésére készültek, illetve Észak-Korea demokratizálódásáért kampányoltak.

A 49 éves Kim szerdán úgy nyilatkozott, hogy fogva tartása alatt fizikai bántalmazásnak és alvásmegvonásnak tették ki a kínai hatóságok. Pénteken a Csoszon Ilbo dél-koreai lap Kimhez közel állókra hivatkozva arról számolt be, hogy a férfit elektrosokkal kínozták. Egyes jelentések szerint az aktivistát napi 13 órás kemény fizikai munkára kényszerítették, s egy hónapon át nem biztosították neki a konzuli védelem lehetőségét.

Dél-Korea a kínzásra vonatkozó vádak napvilágra kerülése előtt már kérte Kínától az ügy kivizsgálását, a külügyminiszter elmondása szerint Szöul egyelőre Peking válaszára vár. Minisztériumi tisztviselők szerint Kína tagadja a vádakat.

Civilszervezetek élesen bírálták a dél-koreai vezetést, amiért szerintük az nem nyújtott megfelelő védelmet az aktivistáknak, míg a kormánypárt egy képviselője elkeserítőnek nevezte a kabinet reakcióját. Csütörtökön a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, Szöul bocsánatkérést fog követelni Kínától, amennyiben a kínzásra vonatkozó vádak igaznak bizonyulnak.

Kim Jong Hvan, aki jelenleg a szöuli Hálózat az észak-koreai demokráciáért és emberi jogokért elnevezésű civilszervezet kutatója, korábban a kommunista állam önellátást hangoztató, úgynevezett dzsúcse ideológiájának szószólója volt. Később azonban meghasonlott, s az észak-koreai emberjogsértések ellen indított kampányt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.