Kártérítésre fáj a foga

Kétmilliót követel a szerb milíciavezér

Alapvető emberi jogainak megsértésére hivatkozva kétmillió eurós kártérítési kérelmet nyújtott be a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) ellen a bíróság előtt vádlottként álló Vojislav Seselj szerb politikus.

2012.01.30 16:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Seselj keresete szerint a kétmilliós kártérítési összeg több, a fogva tartása alatt őt ért jogsérelemből áll össze: félmilliót követel az eljárás szándékos hátráltatása és halasztása miatt; 400 ezret védelme finanszírozásához való joga, illetve az ügyfélegyenlőség megsértése címén; 200-200 ezret a családjával, barátaival és orvosaival való kapcsolattartás megakadályozásáért, illetve a jogi képviselethez való joga korlátozásáért; 300 ezret pedig azért, mert az NT ügyvédet rendelt ki mellé, holott ő maga akarta önmagát védeni.

További 100-100 ezret kér, amiért gátolták a jogi tanácsadóival való kommunikációban; nem bocsátották rendelkezésére az ügyiratok szerb nyelvű fordítását; nem engedélyezték számára a kamara által alkalmazott jogforrások tanulmányozását és a bíróság megsértésének vádjával is perbe fogták, amely bűntett nem szerepel az NT statútumában, és nem a nemzetközi jog része.

Seseljt, a Szerb Radikális Párt (SRS) börtönéből is aktívan politizáló elnökét a vádak szerint közvetett felelősség terheli az 1991-1994 között, az egykori Jugoszláviában zajló belháborúk idején elkövetett gyilkosságokért, kínzásért, polgári személyek üldözéséért, embertelen bánásmódért, erőszakos kitelepítésért és vagyontárgyak (köztük egyházi épületek) elpusztításáért.

A bűnöket félkatonai szervezetek követték el, s a vádirat szerint Seseljnek nagy része volt e milíciák toborzásában: gyűlölettel átitatott, nacionalista (több esetben a vajdasági magyarokat is célba vevő) beszédei nagyban hozzájárultak az etnikai feszültségek felszításához.

A politikus önként adta fel magát 2003-ban, pere 2006-ban kezdődött és azóta is tart, miután 2009-ben a tanúk megfélemlítése miatt újra kellett indítani az eljárást. Tavaly októberben másfél éves börtönbüntetéssel sújtották, amiért egy könyvben olyan tanúk kilétét felfedő információkat hozott nyilvánosságra, akik a törvényszék védelmét élvezték.

Bizalmas információk nyilvánosságra hozásáért már 2009-ben is kapott egy 15 hónapos börtönbüntetést, és időközben egy harmadik hasonló eljárás is indult ellene. Főperében életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.