Kirekesztés?

Újabb közösség: szerveződnek a latin-amerikai államok is

Latin-Amerika 33 országa létrehozta szombaton a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét (CELAC), amelyre úgy tekintenek, mint az Amerikai Államok Szervezetének potenciális riválisa.

2011.12.04 09:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Caracasban tartott kétnapos találkozójukon az amerikai kontinens déli féltekéjének vezetői elfogadták a caracasi nyilatkozatot, egy, a jövő évre vonatkozó akciótervet, az új szervezet belső szabályzatát, valamint "a demokrácia és az alkotmányos rend védelméről" szóló külön nyilatkozatot.

Az új tömörülésben szándékosan nem kapott helyet sem az Egyesült Államok, sem Kanada. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) ellensúlyának szánt közösség tevékenységét a Chile, Venezuela és Kuba alkotta trojka felügyeli az éves csúcsértekezletek között, de más tagállamok is részt vehetnek munkájában.

Az AÁSZ-nak az amerikai kontinens minden országa tagja, kivéve Kubát, amelynek tagságát 1962-ben felfüggesztették.

A CELAC csúcstalálkozójának legközelebb Chile (2012), Kuba (2013) és Costa Rica (2014) ad otthont. A szervezet székhelyéről, amelynek befogadását Panama vállalná, a jövő évi csúcsértekezleten hoznak döntést. Sebastian Pinera chilei államfő kijelentette: azt szeretné, hogy a szervezet, amelynek fő csapásirányát a politikák összehangolása, az együttműködés és a regionális integráció jelenti, a haladás és az egyesülés fórumává váljon.

Az új szervezetnek azonban még számos kérdésről döntenie kell, mielőtt eljutna oda, hogy ténylegesen vetélytársa legyen az AÁSZ-nak. Így például határoznia kell arról, hogy valóban intézményekkel működő szervezetté alakul, vagy tanácskozó fórum lesz. Caracasban még abban sem sikerült megállapodni, hogy a döntéseket többségi alapon vagy konszenzussal hozzák-e meg.

A CELAC 33 tagállama közel 600 millió embert tömörít, éves hazai összterméke pedig 6 billió dollárra rúg, ami kereken harmada az Egyesült Államok és Kanada összesített GDP-jének.

A caracasi tanácskozáson az államfők tárgyaltak gazdasági kérdésekről, a kábítószer-ellenes küzdelemről és a klímaváltozás következményeinek kivédéséről is. Több vezető azt hangsúlyozta, hogy reményei szerint a helyi ipar fellendítésével és a regionális kereskedelem növelésével jutnak túl a viharos időkön. Dilma Rousseff brazil államfő hangsúlyozta, hogy ha az országok meg akarják őrizni a gyarapodást, még inkább szükségük van szomszédjaikra.

"A gazdasági, pénzügyi válságnak kell aggodalmunk középpontjában állni. Latin-Amerikának meg kell értenie, hogy ha biztosítani akarja a fejlődést a nemzetközi gazdasági viharok idején, minden politikusnak tudnia kell, hogy szükség van egymásra" - fogalmazott Rousseff.

Latin-Amerika eddig jobban vészelte át a gazdasági nehézségeket, mint az Egyesült Államok vagy Európa, s tavaly a térségben a gazdasági növekedés több mint 5 százalék volt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.