Meghal a mezőgazdaság

Fukuisima megátkozta Japánt - sugárzik a termőföld

A legújabb kutatások szerint Északkelet-Japán egyes részein a sugárzó anyagok szintje meghaladja a mezőgazdaságban biztonságosnak tekintett értéket.

2011.11.15 18:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Proceedings of National Academy of Science (PNAS) című szakfolyóiratban megjelent jelentés az első átfogó becslés volt ebben a kérdéskörben a 2011. márciusi fukusimai atomerőmű-baleset óta.

A kutatásokat azok a félelmek indokolták, hogy a Japánban előállított zöldségeket és húst is elérte a szennyeződés. Jaszunari Teppei, a marylandi Egyetemi Kutatóintézetek Szövetségének munkatársa és kollégái egy kivételével mind a 47 japán régióban megmérték a talaj és a fű cézium-137-es izotóp tartalmát, és összehasonlították az eredményeket a katasztrófa utáni időjárási adatokon alapuló szimulációs vizsgálat eredményeivel.

A cézium-137-es izotóp évtizedekig megmarad a környezetben, és így sokkal nagyobb aggodalomra ad okot, mint a többi sugárzó anyag, amelyek a reaktorok hűtőrendszerének meghibásodását követő robbanások után a gőzzel a levegőbe kerültek. A kutatók azt tapasztalták, hogy a fukusimai régió keleti részén a sugárzó anyagok szintje meghaladta a kormány által a termőföldekre meghatározott maximális elfogadható értéket.

A japán élelmiszer-egészségügyi törvény szerint a megengedett cézium-szint a talajban 5000 becquerel/kg, míg a cézium-137 izotópé 2500 Bq/kg. A kutatók becslése szerint az erőműhöz közeli részeken a cézium-137 szintje a nyolcszorosa a megengedett értéknek, míg a szomszédos régiókban éppen csak a megengedett érték alatt marad. A tanulmány szerint ugyanakkor Japán nagy részén a cézium-érték jóval a biztonságos szinten belül van (átlagosan 25 Bq/kg).

Nyugat-Japánt a hegységek védték meg a levegőbe került sugárzó anyagoktól. A leginkább fertőzött térségekben a szennyeződés súlyos gondot jelent az élelmiszertermelésben, de a Fukusimához közeli prefektúrák - Ivate, Mijagi, Jamagata, Niigata, Tocsigi, Ibaraki és Csiba – is érintettek – írják a szerzők.

Nick Beresford radioökológus, a lancasteri Ökológiai és Hidrológiai Központ munkatársa szerint a talajba jutott cézium-137-es izotópot lekötik az ásványi anyagok, emiatt korlátozottan szívják fel a növények.

A folyamat azonban a talaj típusától függ. "A szerves talajokban a cézium sokkal mozgékonyabb, Angliában és Walesben a hegyvidékeken még most is van bizonyos korlátozás a csernobili atomerőmű-baleset miatt" - mondta.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.