Hamar lángra kapnak

Tibeti önégetések: egy szerzetesnő az újabb áldozat

Meghalt egy tibeti szerzetesnő, miután felgyújtotta magát csütörtökön az északnyugat-kínai Szecsuan tartomány egy tibetiek lakta településének útkereszteződésében - jelentette a Hszinhua hírügynökség.

2011.11.03 14:44MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 35 éves Csiu Hsziang (Qiu Xiang) a Garze tibeti autonóm terület Tavu (Dawu) megyéjének kolostorához tartozott, s a déli órákban követte el tettét. A hírügynökség közlése szerint indítéka ismeretlen, az ügyben megkezdték a nyomozást.

Ez volt az elmúlt időszak tizenegyedik önégetése vagy önégetési kísérlete a térségben. Ugyanezen a településen a múlt héten egy buddhista szerzetes gyújtotta fel magát. A szomszédos - ugyancsak többségében tibetiek lakta - Apa (Aba) megyében eddig nyolcan követtek el önégetést. Tibeti emigráns szervezetek a többnyire huszonévesek akcióit tiltakozó figyelemfelkeltésnek tekintik a tibetieket ért jogsérelmek ellen.

A kínai külügyi szóvivő korábbi megnyilatkozásai szerint a pekingi kormány úgy véli, hogy a határon túlról bátorítják az önégetéseket, Pekingben a dalai lámát és köreit tartják azokért felelősnek. Az akciókat a buddhista vallás által tiltottnak nevezik, és a szeparatizmust szolgáló bújtatott terrorcselekménynek minősítik.

Az esetek közvetlen kiváltó okai ismeretlenek, de nyomukban egyre erőteljesebb a nemzetközi felháborodás Európában, illetve az Egyesült Államokban, s egyre több és hevesebb kritika fogalmazódik meg a kínai vezetéssel szemben. Kína teljes mértékben belügynek tekinti a Tibettel és a tibeti nemzetiséggel kapcsolatos kérdéseket, s a tibetiek vallási vezetőjét, a dalai lámát "a Nyugat bábjának", kétarcú, "szerzetesruhába öltözött farkasnak" tartja.

Peking sem külföldi kormányokkal, sem az indiai Dharamszalában létrehozott emigráns tibeti kormánnyal nem hajlandó semmiféle tárgyalásba bocsátkozni Tibet státusáról. A külföldi kormányok vagy szervezetek által rendszerint felvetett "tibeti kérdést" szuverenitása megkérdőjelezésének tekinti Kína, s azt hangoztatja, hogy a terület fölötti fennhatósága hétszáz évre visszanyúlóan történelmi tény.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.