Egységes rendszer

Jövőre rendbeteszik a katasztrófavédelmet

Jövőre egységes rendszerben működik majd a magyarországi katasztrófavédelem, a január 1-jével életbe lépő változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

2011.12.28 13:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát.

A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester lesz a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője.

A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük lesz: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kell elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja. Januártól a polgári védelem eddigi rendszere is megváltozik. Az 1948-ban, az akkori atomháborús veszély miatt létrehozott szervezet két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a "köteles" kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.

Az iparbiztonság területén is változások lesznek januártól, így például létrehozzák az egységes iparbiztonsági hatóságot, három szakterület - veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák - felügyeletére. Jelentős változás továbbá, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból.

A következő két évben új tűzoltóőrsöket alakítanak ki, ezek közül januárban 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. A cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül kiérjenek mindenhová. Jelenleg 112 tűzoltóság van Magyarországon, ezek közül 98-nak van úgynevezett vonuló egysége, amely részt tud venni a mentésekben. Januártól a köztestületi tűzoltóságok önkormányzati tűzoltóságokká alakulnak át; ezek a szervezetek összesen 2,1 milliárd forintot kaphatnak a következő évben képzésre és eszközellátásra.

Az új katasztrófavédelmi rendszerhez kapcsolódik az is, hogy 2012-ben megalakul az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a katasztrófavédelmi intézet, amelyen három tanszék működik majd: tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági. Az innen kikerülő szakemberekkel tudják majd hosszú távon megoldani a tiszti utánpótlást.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.