Tech

Microsoft-licencbotrány és az állami technológiai szereplők átláthatósága

Újabb kérdések a közpénzek felhasználása körül.

_{2025.06.17 10:42ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Microsoft-licencek beszerzésével kapcsolatos visszaélések ismét napirendre kerültek a magyar Országgyűlésben, miután kiderült: szabálytalan közbeszerzések miatt Magyarországnak már eddig 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatást kellett visszafizetnie – és további 1,5 milliárd forint sorsa is kérdéses.

A problémás beszerzések lényege, hogy a szoftverlicencek nem közvetlenül a Microsofttól, hanem beiktatott közvetítő cégeken keresztül kerültek a kormányzati szervekhez – ez pedig a jelek szerint jelentős túlárazással és átláthatatlan szerződéses feltételekkel járt.

Az amerikai hatóságok – köztük a tőzsdefelügyelet (SEC) és az igazságügyi minisztérium – már 2019-ben jelezték, hogy visszaélések történtek, miközben a magyar Központi Nyomozó Főügyészség hat éven át tartó vizsgálata nem vezetett eredményre. Az ügy rávilágít arra, milyen nehézségekkel jár a transzparencia biztosítása az informatikai közbeszerzések terén, különösen akkor, ha a közpénzek sorsa nem követhető vissza egyértelműen.

A parlamenti felszólalásokban elhangzott, hogy a Microsoft-licencek közvetítésében részt vevő cégek között felbukkant a 4iG Nyrt. egyik leányvállalata is. A vállalat az utóbbi években az állami megrendelések egyik jelentős kedvezményezettjévé vált, és szerepe folyamatosan nő a digitális infrastruktúrában, a hírközlésben, sőt a védelmi iparban is.

A bírálatok különösen a N7 Holding nevű állami tulajdonú vállalat részleges privatizációjára irányultak, amely után a 4iG 75+1 százalékos tulajdonrészt szerzett a holdingban. Ez újabb kérdéseket vet fel az állami és piaci szereplők összefonódásáról, különösen a stratégiai jelentőségű szektorok – mint az IT vagy a hadiipar – esetében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, Fónagy János reagálásában elmondta: a Microsoft-ügyben a magyar kormány az amerikai partnerektől kér jogsegélyt, és várják a választ. A 4iG hadiipari szerepvállalását azzal indokolta, hogy szükség van egy modern, innovatív, exportra is képes magyar védelmi iparra, amely biztosítja a honvédség ellátásbiztonságát, miközben piaci alapon is működőképes marad.

A kritikus infrastruktúrák – például kommunikációs hálózatok, védelmi rendszerek – állami ellenőrzését ugyanakkor a jövőben is az N7 Holding fogja ellátni, ami a nemzeti szuverenitás szempontjából kiemelt jelentőségű.

Az ügy tanulságai túlmutatnak a konkrét visszaéléseken: rámutatnak arra, hogy a digitális szuverenitás és az átlátható közbeszerzések szorosan összefüggnek. Egy ország informatikai infrastruktúrája – különösen a kormányzati rendszerek – stratégiai erőforrásnak számítanak, így különösen fontos, hogy ezen rendszerek beszerzése, üzemeltetése és tulajdonosi háttere világos és elszámoltatható legyen.

A Microsoft-licencek körüli visszaélések esete figyelmeztető jel: az informatikai fejlesztések nemcsak technológiai, hanem költségvetési és etikai kérdések is, amelyek hosszú távon a közbizalmat és az intézmények hitelességét befolyásolják.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter