Körkép

Telekommunikációs szolgáltatási díjak - mit tud külföld?

A Széll Kálmán Terv 2.0 keretében Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint Magyarországon távközlési szolgáltatási adót vezetnek be idén, év közepétől. Lássuk, a többi országban hogyan állnak a telekommunikációs szolgáltatási díjak!

_{2012.04.30 07:41MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Németországban az általános forgalmi adón (áfa) kívül más adóteher nem rakódik a lakossági távközlési szolgáltatásokra - vonalas telefon, mobiltelefon, internet, kábeltelevízió -, de a magasabb, 19 százalékos áfát kell megfizetni ezek után, míg például a könyvek és újságok áfája csupán 7 százalék.

Ugyanakkor az alapvetően a televízió és rádió készülékekre vonatkozó úgynevezett készülék-üzembentartásidíj a rádióadások vételére alkalmas személyi számítógépeket és mobil eszközöket is terheli, a havi 5,76 eurót azonban nem kell minden egyes eszköz után megfizetni, ha az adott háztartás legalább egy rádiókészüléket bejelentett és fizeti a díjat.

Belgiumban azok az alkalmazottak, akik vállalati mobiltelefont használnak, az általuk bonyolított magáncélú hívások után adót kötelesek fizetni, abból kiindulva, hogy a vállalat ezzel lényegében nem bérjellegű juttatásban részesíti az alkalmazottat.

E tekintetben természetesen felettébb kérdéses lehet a juttatás értékének megállapítása. Ha a vállalat egyértelműen tudja igazolni, hogy különválasztva tartja nyilván az általa fenntartott telefonokról bonyolított magánjellegű és hivatalos hívások értékét, és a magánjellegű hívásokat megfizetteti az alkalmazottal, akkor nem kell ilyen adót fizetni. Ennek hiányában az alkalmazott - a 2010. január 1-jén hatályba lépett rendelkezés értelmében - a vélelmezett évi 150 eurós juttatási érték után 13 százalék adót fizet.

Franciaországban 2009. január 1-én vezették be az internetes és a mobiltelefon-szolgáltatók forgalmára a 0,9 százalékos különadót, amelyből az állam a közszolgálati médiának az este 8 óra és reggel 6 óra között megszüntetett reklámok miatti bevitelkiesését kompenzálja. A döntést hatalmas politikai vita előzte meg, miután a reklámmentesítéssel a közmédia elvesztette bevételének mintegy harmadát, de annak pótlására a kormány nem kívánta az előfizetési díjat emelni.

A szolgáltatók azonnal kifejezték ellenérzéseiket a szerintük "illegális" új adóval szemben, s az Európai Bizottságnál panasszal éltek. Az ügy egy évvel ezelőtt az Európai Bíróság elé került, miután a kormány Brüsszel kérésére - amely a közösségi távközlési szabályozásba ütközőnek találta a különadót - sem változtatta meg.

Nicolas Sarkozy államfő választási programjában szerepel az internetes hirdetésekre kivetett, úgynevezett Google-adó bevezetése, amely a külföldi székhellyel rendelkező és ott is adózó, de Franciaországban is jelentős forgalmat bonyolító internetóriásokat (Google, Facebook) érintené. A bevételt francia internetes fejlesztések támogatására fordítaná Sarkozy. Az ötlet már korábban is felmerült, s az elnök meg is bízott egy bizottságot annak megállapítására, hogyan lehet megadóztatni a keresőoldalakon és a portálokon megjelenő reklámok által termelt bevételt. A kormány végül nem támogatta a javaslatot, mert azt csak úgy lehetett volna megvalósítani, hogy az internettel foglalkozó francia kis- és középvállalatokat is érintse. A jobboldali jelölt 2013-tól az internetes szolgáltatókra kivetne egy újabb különadót is, amelyet a márciusban létrehozott Nemzeti Zenei Központ költségvetésének növelésére fordítana.

Olaszországban a mai napig érvényes az 1995-ben bevezetett mobiltelefonadó. Az akkor még luxuscikknek tartott mobiltelefonokra vezették be és kizárólag a havi előfizetéssel rendelkezők fizetik: jelenleg havi 5,12 eurót a magánszemélyek, havi 12,91 eurót a cégek. Az összeg nyolcvan százaléka az adóból levonható. Az olasz fogyasztóvédők idén márciusban jelentették be, hogy csoportos jogi kereset indítását mérlegelik az utóbbi húsz év alatt tömegcikké vált mobiltelefonra továbbra is kivetett kormányadó beszüntetésére. 2007-ig a mobiltelefonos egyenleg feltöltése után is - összegtől függetlenül - egységesen 5 euró feltöltési díjat kellett fizetni.

Lengyelországban a telekommunikációs törvény alapján a szolgáltatók éves díjakat fizetnek az elektronikus hírközlési hivatalnak (UKE). A 2004. évi vonatkozó jogszabály szerint a telekommunikációs díj fedezi egyes közigazgatási feladatoknak, köztük a szolgáltatók nyilvántartásának és a szolgáltatások minőségellenőrzésének költségeit. A telekommunikációs díj nem haladhatja meg a szolgáltató éves jövedelmének 0,05 százalékát. A lengyel szolgáltatók ezen felül fizetik a frekvencia- és számhasználat díját, amelyek mértékét az említett jogszabály határozza meg.

Az Egyesült Államokban az internet megadóztatását a Bill Clinton elnök által 1998-ban elfogadtatott Internetes Adószabadság Törvény megtiltotta. A jogszabály ugyanakkor nem visszamenőleges hatályú, ezért abban a 10 szövetségi államban, ahol addigra már bevezették a világháló használatával kapcsolatos közteherfizetést, az elfogadott szabályok érvényben maradtak. Ezeket egyebek között hozzáférési, franchise- és telekommunikációs adó néven vetik ki, vagy a közszolgáltatási adó részét képezik. Texasban például havi 25 dollár internethozzáférési adót kell fizetni, Tennesseeben és Wisconsinban pedig "telekommunikációs szolgáltatási adó" van érvényben. Szövetségi adó az internethasználatot nem terheli.

A telefonhasználatot - amely a mai műszaki feltételek között túlnyomórészt mobiltelefon-használatot jelent az Egyesült Államokban - az 1898-as spanyol-amerikai háború óta, hosszabb-rövidebb megszakításokkal, szövetségi jövedéki adó terheli. Mivel ezt az adónemet háborúk vagy gazdasági válságok idején vetették ki ismét vagy növelték meg, ellenzői gyakran "háborús adóként" támadják.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter