Fontos elkerülni a hosszan tartó stresszállapotot

A sejtek is stresszelnek

A stressz hatással van az életre, a munkára és az interakciókra. Egy új tanulmányból az is kiderült, hogy sejtszinten is megszenvedi az ember a környezetből származó káros hatásokat.

2010.10.02 19:26medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A környezeti faktorok, mint például a szennyezőanyagok, baktériumok és a dohányfüst, bekapcsolhatnak olyan géneket a sejtekben, melyeknek nem kellene működésbe lépniük, magyarázták a Koppenhágai Egyetem Biotech Kutatási és Innovációs Központjából. Ha a sejteket külső károsító hatás éri, lehet, hogy át kell alakulniuk a túlélés érdekében.

A külső stresszorok miatt aktivált gének képesek megzavarni a normális fejlődést és funkciót. Például stressz hatására az agysejtek olyan hormonokat és kémiai jelzéseket termelhetnek, mely nem lenne a feladatuk, így zavar keletkezik az agyműködésben, derül ki a Molecular Cell szeptember 24-én megjelent számának egyik tanulmányából. A tanulmány tovább bővíti a bizonyítékok népes sorát arról, hogy miként befolyásolja a stressz a test molekuláris szintű működését, mondta el Alice Liu, a New Jersey-i Rutgers Állami Egyetem sejtbiológus professzora.

A stresszről mindig is lehetett tudni, hogy kis-és nagy léptékben egyaránt hatást gyakorol a test működésére, akár a stresszhormonok túlzott termeléséről, akár a génmegjelenés megváltozásáról legyen szó.

Az új tanulmány kiderítette, hogy a környezeti hatások a hiszton nevű fehérjék átalakításával befolyásolják a gének működését. A sejtekben a hisztonok alkotják az “orsót”, amire a DNS-szálak feltekerednek. Ez segíti a hosszú DNS-szálak sejten belüli elrendezését. Amikor minden rendben zajlik, a sejten belüli jelzések mondják meg a hisztonoknak, hogy mely géneket kell kikapcsolni, és melyeket bekapcsolni. Azonban ha a sejtet környezeti stresszfaktorok érik, a jelzések összezavarodnak.

A hisztonokhoz csatlakoznak és bekapcsolják azokat a géneket, melyeket nem kellene. Mivel egyszerűen lehetetlen kikerülni a környezeti stresszhatásokat, törekedni kell a szintjük csökkentésére, hogy a stressz által megzavart gének mielőbb visszaállhassanak eredeti állapotukba, mondta el Beverly Emerson, a kaliforniai Salk Biológiai Kutatóintézet professzora. Szerencsére az ember genetikai programozása rugalmas, a gének képesek visszaállni normális állapotukba, ha a stresszjelzések elmúlnak, de “fontos elkerülni a hosszan tartó stresszállapotot, mert így a gének tartósan bekapcsolt állapotban maradhatnak.” – magyarázta Emerson.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.