Később önállósodnak a gyerekek

A dédik életéhez hasonlít a huszonéves amerikai fiataloké?

Az amerikai fiatalok tovább laknak szüleiknél, tovább járnak iskolába, ezért önállósodásuk későbbre tolódik, mint a múlt század közepén. A jelenkor gondjairól érdekes tanulmány jelent meg egy új folyóirat, a Transition to Adulthood első számában.

2010.05.09 13:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Richard Settersten és Barbara Ray írása viharos vitát váltott ki az amerikai társadalomtudományban és középpontba helyezte a most induló tudományos lapot is.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a mai 23 éves fiatalok sorsa sokkal inkább hasonló nagyszüleik vagy dédszüleik életéhez, mint szüleikéhez, noha a körülmények és az okok erősen különböznek azoktól, melyek egy évszázaddal korábban érvényesültek.

A hibridautók, mobiltelefonok, iPad ellenére az ifjú amerikaiak úgy élnek mint őseik 1900 táján: hosszabb ideig laknak otthon, gazdaságilag bizonytalanok és kevesebbet keresnek.

A legfontosabb különbség 1910 és 2010 között az, hogy a mai fiatal felnőtteket mind tovább tartják el a szüleik, szemben a 20.század elejével, amikor már ők támogatták szüleiket.

A két társadalomtudós azt vélelmezi, hogy a második világháború utáni generáció volt a szokatlan, a korábbiaktól alapvetően eltérő. A korai 1900-as években a fiatalok lassan, felnőttkorban hagyták el szüleiket, alapítottak családot.

A második világháborút követő időszakban igen nagy és gyors társadalmi, gazdasági fölfutás következett. Sok volt a munkahely, szükség volt mind a magasan képzett, mind a képzetlen emberekre, jól fizettek és mindenféle kedvezményt adtak a jó munkahelyeken.

Most viszont - már a világválság előtt is - mind több volt a gazdasági nehézség, mind nehezebb volt munkát találni.

Ennek az lett a következménye, hogy a mai fiatalok mind tovább kötődnek szüleikhez, velük élnek, új és még újabb egyetemekre iratkoznak be, későbbre halasztják a házasságkötést, családalapítást.

A tanulmány gondolatmenetét a szerzők tényekre alapozzák: már a recesszió előtt, 2005-ben tíz fehérbőrű amerikaiból három nem dolgozott, nem volt iskolában, vagy nem volt katona. A színesbőrűek esetében ez az arány még rosszabb volt: a fele volt ilyen.

A harmincas korosztálynak 1969-ben csak tíz százaléka keresett a minimálbér alatt. Ez az arány 2004-re megduplázódott. A szülők manapság évi jövedelmük tíz százalékát költik felnőtt gyerekeik anyagi támogatására.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.