Ön "programozott" a boldogságra?

Jó génnel könnyebb az élet napos oldalát látni

Hogy félig telinek vagy félig üresnek látja-e valaki azt a bizonyos poharat maga előtt, attól is függhet, hogy egy hormonszállítást befolyásoló génnek melyik változatát hordozza - közölték brit kutatók.

2009.02.26 11:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az emberek egy része eredendően "programozott" a boldogságra, a negatív érzések elhárítására, míg mások genetikailag hajlanak a mélabúra - állítják az Essexi Egyetem kutatói a brit Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban. Korábbi kutatások rámutattak már, hogy az 5-HTTLPR jelű gén kulcsszerepet játszik egy ingerületátvivő hormon, a szerotonin agyi működésében. A szerotonin kémiai üzeneteket közvetít az idegsejtek között, szoros kapcsolatban áll a hangulati élettel, több antidepresszáns szer is e vegyület szintjére hat.

Az említett gén három változatát azonosították, két rövidebb és egy hosszabb allélt. Egyes kutatások kapcsolatot találtak a rövidebb változatok és a depresszió, öngyilkossági késztetés nagyobb kockázata között. Elaine Fox és munkatársai tanulmányukban 97 önkéntes résztvevővel vizsgálták a negatív és a kellemes élmények hatását.

A tesztalanyoknak mutatott képek három csoportba tartoztak: félelmet vagy stresszt kiváltó, erotikus vagy kellemes hatású, valamint semleges ábrázolások. Egy-egy lapon mindig kétféle csoportból származó kép került a résztvevők szeme elé. A kutatók szerint az a 16 ember, aki az 5-HTTLPR génből a hosszú változattal rendelkezett, jellemzően elkerülte a negatív tartalmakat, egyúttal éberebben figyelt a pozitívra. A rövid alléllal rendelkező résztvevők éppen ellentétes viselkedésre hajlottak, bár az ő preferenciájuk nem volt olyan erőteljes.

Az eredmények azt jelzik, hogy létezik egy genetikailag irányított hajlamosság az emberek egy részénél, amely valamiféle pozitív előítéletként működve segíti őket, hogy kiküszöböljék a stresszt, és az élet napos oldalát lássák - vélik a kutatók.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.