Antibiotikum aranyszabályok

Így szedjük helyesen az antibiotikumokat

Senkinek sem esik jól a fájdalom, a rossz közérzet, a láz és a hasonló tünetek. De ha már elkaptunk egy betegséget, és nincs visszaút, akkor igyekszünk minél hamarabb túltenni magunkat ezen az állapoton: ebben vannak segítségünkre a ma már természetesnek számító antibiotikumok.

_{2009.02.16 08:42ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az antibiotikumok szedésének szabályaival legtöbbünk azonban nincsen tisztában, ezért - ha helytelenül használjuk őket – komoly veszélyeknek lehet kitéve az egészségünk. 

Ezen okok miatt az Országos Alapellátási Intézet Antibiotikum Aranyszabályok elnevezéssel felvilágosító kampányt indít útjára, amely három egyszerű lépésben, mindenki számára érthetően foglalja össze a tudnivalókat a témáról. 

Az antibiotikumról röviden 

A világon a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak az antibiotikumok. Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Ebből kifolyólag bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket. A leggyakrabban előforduló ilyen fertőzések az arc- és a homloküreggyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, a hörghurut és a tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence gyulladás, a húgyúti fertőzések, az agyhártyagyulladás, a kötőhártya-gyulladások jó része, és a vérmérgezés. 

Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek. 

Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1929-ben a bakteriális fertőzések kezelésére. Rezisztencia Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amik ellen a mai antibiotikumok hatásosak, sajnos egy idő után átalakulnak, és ellenállóvá válnak. A szulfonamid és penicillin típusú antibiotikumok mellett megjelentek az amino-glikozidok, a cefalosporinok, a kinolonok és a makrolid típusú készítmények.

Az újabb, szélesebb hatásspektrumú antibiotikumokat az orvosok tárt karokkal várják, míg a baktériumok lassan, de biztosan rezisztenssé válnak rájuk. A British Medical Journal 2008 szeptemberében írta: „Összehangolt globális lépések szükségesek, hogy visszaszorítsuk az antibiotikumok szükségtelen alkalmazását, ellenkező esetben a gyógyításban visszatérhetünk az antibiotikumok előtti korba”. 

A veszély óriási, hiszen az antibiotikumok aggasztó tempóban veszítenek a hatékonyságukból, ugyanakkor csökken a megjelenő új készítmények száma. Míg 1930 és 1970 között az antibiotikumok tucatnyi új családja jelent meg, azóta mindössze két csoport jelent meg a piacon. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (European Centre for Disease Prevention Control) szerint kontinensünket járványügyi szempontból elsősorban az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók fenyegetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig még 2000-ben mutatott rá arra, hogy a rezisztens baktériumtörzsek gondjának megoldása révén előzhetők meg a jövőbeli egészségügyi katasztrófák.

	[1/4]
1. oldal 1. ARANYSZABÁLY: CSAK ORVOSI RECEPTRE! 2. ARANYSZABÁLY: MINDIG VEGYE BE AZ ELŐÍRT MENNYISÉGET! ARANYSZABÁLY: ANTIBIOTIKUMHOZ SZEDJEN PROBIOTIKUMOT IS!

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter