Évi 70-75 milliárd forintnyi veszteség

Utáljuk ki a túlsúlyosakat?

Azt, hogy a túlsúly egészségtelen, hogy súlyos terheket ró az egészségügyre, a gazdaságnak pedig akár forint-milliárdokban mérhető veszteséget okoz, egyre többek számára ismert tények.

2008.09.23 07:00TESZ
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kérdés azonban, hogy a valóban egyre elkeserítőbb méreteket öltő jelenség ellen való küzdelem helyes módja az érintettek hátrányos megkülönböztetése volna munkahelyeken, vagy bárhol máshol. Igencsak kétséges. Egy 2005-ben készített becslés szerint az Európai Unióban évente a GDP 0,3 százalékának megfelelő költséget okoz a túlsúly és az elhízás .

Magyarországon ez évi 70-75 milliárd forintnyi veszteséget jelent: ennyi az, amit vagy meg sem termelünk, vagy a túlsúly és az elhízás következményeinek kezelésére kell fordítanunk.  Ezen költségek egy igen jelentős részét a piac szereplőinek kell viselniük, nem csoda hát, hogy egyre több vállalat kezd élénken érdeklődni alkalmazottainak nem csak az általános egészségi állapota, de kifejezetten a testsúlya iránt is.

A Világgazdaság Egyesült Államokról szóló híradása szerint például a közismerten túlsúlyos nemzet terebélyesebb tagjainak, különösen pedig a nőknek, egyre komolyabb hátrányt okoznak például a munkavállalásnál is a felesleges kilók. Ismerve, hogy például a dohányzás ellen milyen átütő sikereket értek el az ifjú kontinensen, pusztán a „pszichikai hadviselés” eszközeivel, vagyis azáltal, hogy a dohányzás presztízse ellen indítottak átfogó, és nagyon is sikeres támadást, nem különösebben meglepő, hogy a túlsúly ellen is hasonlóan eredményes kampány folyik. Nem csak az óceán túlsó partján, hanem már Magyarországon is érzékelhetően szempont a testsúly, a külcsín bizonyos – elsősorban nőknek ajánlott – állások betöltésénél.

Fontos kérdés azonban, hogy tekinthető-e a túlsúly ugyanolyan „jellemhibának”, mint a dohányzás. Tény, hogy mind a dohányosok, mint a túlsúlyos emberek kárt okoznak saját közvetlen és tágabb környezetüknek, és saját maguknak is. Tény az is, hogy ez a károkozás részben tekinthető szándékosnak: hiszen senki nem kényszeríthető arra, hogy óránként többször rágyújtson, vagy hogy minden este háromszor annyit egyen, mint amennyire a szervezetének szüksége volna.

Ugyanakkor a túlsúly kialakulásában az egyéni akarattól független, alkati, genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak. Ráadásul az „egészséges életmódot” nem adják ingyen: ha nem is lehetetlen, de bizony sokkal nehezebb kevés pénzből egészségesen táplálkozni, rendszeresen sportolni. Végül pedig, maradva a társadalmi struktúra hatásainál: az alacsonyabb státuszú társadalmi csoportok körében sokkal valószínűbb az „egészségkárosító” kultúra átörökítése, mint a magasabb státuszúaknál.

Ez azt jelenti, hogy egy szegényebb, tanulatlanabb közegben felnőtt embernek sokkal kisebb esélye lesz az egészséges életmódra – beleértve ebbe az imént még oly egyértelműnek tekintett dohányzást is! –, mint a magasabb státuszúnak, de ezért aligha lehetne kizárólag őt magát hibáztatni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.