Akik életüket áldozták a hazáért

A magyar hősök emléknapja: Szent Istvántól az '56-os mártírokig

A magyar hősök emléknapja alkalmából megemlékezéseket tartanak ma országszerte.

2011.05.29 08:58MTI

Schmitt Pál köztársasági elnök más közjogi méltóságokkal együtt koszorút helyez el a magyar hősök emlékkövénél, a fővárosi Hősök terén, ahol Hende Csaba honvédelmi miniszter mond beszédet.
   
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a rákoskeresztúri emlékparkban tiszteleg az elesett magyar katonák emléke előtt. A megemlékezésen Boross Péter, a bizottság elnöke, volt miniszterelnök emlékezik meg a hősökről.
   
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért - az 1956-os forradalom idején is.
   
A parlament a magyar hősök emlékünnepe alkalmából visszahelyezi az Országház épületének a falára az 1910-1918-as Magyar Országgyűlés I. világháborúban hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát. A táblát hétfőn leplezi le Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Emberi Méltóság Tanácsa: csak egymás méltóságának tisztelete hozhat nyugodt jövőt

Csak az összetartozás és egymás méltóságának tisztelete hozhat nyugodt és békés jövőt Magyarország számára - emelte ki Tőkés László és Lomnici Zoltán a magyar hősök emléknapja alkalmából nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.
   
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke közös megemlékezésében azt írta: e napon közösen hajtanak fejet a hősi halottak emléke előtt, és különös tisztelettel gondolnak az első világháborúban elhunyt 600 ezer magyar katonára, köztük a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred Doberdó térségében elesett hőseire.
   
Mint felidézték, az Olasz Királyság 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának, majd néhány héten belül támadást intézett a közös határ ellen, és a két évig tartó véres küzdelemben százezer magyar honvéd lelte halálát. A legtöbb áldozatot a nagyváradi, a szegedi és a székesfehérvári ezredek szenvedték el, együtt a pozsonyi, a karánsebesi és az újvidéki ezredekkel. 
   
Az Emberi Méltóság Tanácsa - amelynek tagja Tőkés László is - fontos célkitűzésének tartja, hogy a nemzeti méltóság programja keretében emlékeztessen azokra a hősökre, akik életüket áldozták a hazáért, akik többségükben jeltelen sírokban nyugszanak, és akiknek sírhantjára ma már senki nem visz virágot. "Sok százezer magyar család fájdalommal emlékezik egykori hozzátartozóira, akiknek hősi üzenete a ma élők számára az, hogy csak az összetartás és egymás méltóságának tisztelete hozhat nyugodt és békés jövőt Magyarország számára" - zárul a dokumentum.
   
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért - az 1956-os forradalom idején is.

Hende Csaba: csak a nemzet egésze újíthatja meg Magyarországot

A kormány egymaga nem újíthatja meg Magyarországot, csak a nemzet egésze - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap a fővárosi Hősök terén a magyar hősök emléknapja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen.
   
A miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány csak az államot újíthatja meg, szervezheti újjá.
   
"Magyarország megújításához az egész nemzet erejére szükség van, ugyanígy amikor a honvédelem teljes rendszerének, s benne az egész honvédségnek a megújításáért dolgozunk, mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez nemzeti ügy és ez nemzeti intézmény" - mondta Hende Csaba.
   
A tárcavezető szerint a Hősök tere a nemzeti emlékezés színtere, rendeltetése szerint azon nagyjainkra emlékezünk ott, akik "végérvényesen és visszavonhatatlanul" hozzátettek valamit ahhoz az "évezredes úthoz", amelyet a nemzet bejárt.
    
Mint rámutatott: az első világháború "szörnyű kataklizmája", Európa és a nyugati civilizáció közös "nagy hajótörése" hívta fel a nemzetek figyelmét hőseikre, "azóta emlékezünk mi is - a kommunista diktatúra évtizedeit leszámítva - azokra, akik Magyarországért harcolva vesztették életüket".
   
A miniszter szavai szerint "emlékeznünk kell a hőseinkre", akik közé az elmúlt évben újabb négy honvéd került. Ők feladatuk teljesítése közben vesztették életüket - fűzte hozzá.
   
A rendezvényen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a parlamenti pártok képviselői, magas rangú katonák és katonai attasék. A megemlékezés végén a Hősök terén lévő magyar hősök emlékkövénél - katonai tiszteletadással - elhelyezték a kegyelet koszorúit.
   
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért - az 1956-os forradalom idején is. 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.