Hagyományőrzés vagy politikai számítás?

Mit keres a forint az alkotmányban?

A 2012. január 1-jén életbe lépő új alkotmány leszögezi: "Magyarország hivatalos pénzneme a forint". Írásunkban arra kerestük a választ, miért kerülhetett az ország alaptörvényébe húsz év után ez a passzus, ha az elmúlt két évtizedben egyszer sem merült fel, hogy megváltoztatnák az ország pénznemét. Hagyományőrzés vagy politikai számítás áll az új alkotmány "K) cikke" mögött?

_{2011.04.27 08:00}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Az elmúlt húsz évben a forint egyeduralmát kizárólag Magyarország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz tudta megingatni. Az Unióhoz csatlakozó országok ugyanis a tárgyalások megkezdésével már közvetetten kinyilvánítják, hogy céljuk a közös fizetőeszköz bevezetése. Ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell, amelyek közül a „legnehezebben” az államháztartási hiányra (amely nem lehet nagyobb 3%-nál) és az államadósságra (bruttó értéke nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál) vonatkozó kritériumok teljesíthetők.

Az új alkotmány közpénzügyi fejezete egyébként éppen e célok megvalósulásának kedvez azzal, hogy rendkívül szigorú – mellesleg az ország gazdasági rugalmasságát is csökkentő - szabályokat állapít meg a költségvetés elfogadásához. A magyar politikai életben egyébként (a Jobbikot leszámítva) konszenzus van abban a tekintetben, hogy a különböző oldalon álló pártok deklarált célja az euró bevezetése. Szíjjártó Péter miniszterelnöki szóvivő többek között ezzel indokolta az új alkotmány szükségességét, amikor nemrégiben kifejtette: „az euró bevezetésének tervét erősíti az is, hogy erős közpénzügyi fejezetet tartalmaz az Alaptörvény”.

Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a Fidesz mégis alkotmányba foglalta a forintot mint az ország hivatalos fizetőeszközét. Ezzel – hasonlóan a közpénzügyi szabályokhoz – nemcsak egy következő, a jelenlegi ellenzéki pártokból szerveződött kormány dolgát nehezítette meg, hanem sajátját is. Az ugyanis meglehetősen valószínűtlen, hogy Magyarország 2014-ig eljusson arra a szintre, hogy reálissá váljon az euró bevezetése. Hogy egyetlen példát említsünk, a magyar államadósság GDP-arányos mértéke jelenleg csaknem 75%-os. Ezt három év alatt 15%-kal csökkenteni annyira valószínűtlennek tűnik, hogy még a kormány is csupán 64%-os államadóssággal számol – 2015-re.

Ha pedig a kritériumok nem teljesülnek ebben a ciklusban, az euró bevezetésére csupán egy következő kormánynak lesz lehetősége. Amennyiben a Fidesz nem azzal számol, hogy a 2014-es választásokat ismét kétharmaddal nyeri, az euró bevezetéséhez szükség lesz az ellenzék egyetértésére is.

Tény tehát, hogy a forint alkotmányba foglalása némileg megköti a következő kormányok kezét, ugyanakkor hibás szemlélet volna ezt a passzust az Alkotmánybíróságról vagy a Költségvetési Tanácsról szóló intézkedések sorába illeszteni. Ugyanis míg azok egyértelműen a Fidesz hatalmának ciklusokon átívelő megerősítését, illetve bebetonozását szolgálják, az euró bevezetéséhez előírt konszenzus a pártok elméleti egyetértése miatt „csupán” a megfontolt és egyeztetett döntést kényszeríti a jövő kormányaira.

Mindez pontosan addig marad így, amíg a Fidesz, az MSZP vagy az LMP nem változtat jelenlegi álláspontján az euró bevezetésének szükségességéről (illetve abban a kevéssé valószínű esetben is lehetetlenné válik a közös valuta bevezetése, ha a Jobbik vagy más, euroszkeptikus pártok 2014-ben összesen több mint a parlamenti helyek harmadát szereznék meg). Az alkotmányozást követően úgy tűnik, a Fidesz máris elbizonytalanodott ebben a célban, máskülönben nem kötötte volna saját beleegyezéséhez az euró magyarországi fizetőeszközzé válását.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!