"Magyarország alkotmányának szabályozási elvei"

Sólyom az alkotmánymódosításról: "kimaradt a szabály lelke"

Sólyom László üdvözölte a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alkotmánykoncepcióját, de arra figyelmeztetett, hogy a "Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" című, napokban nyilvánosságra került dokumentum számos alapvető kérdést nyitva hagy.

_{2010.12.20 16:47MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

"Ne térjünk le az európai útról!" - hangsúlyozta az alkotmányjogász professzor, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori első elnöke hétfőn, az MTA Politikatudományi Intézetében rendezett tudományos konferencián.

Sólyom László üdvözölte, hogy "a szabályozási elvek szinte tankönyvi tisztasággal a közös európai alkotmányos hagyomány jegyében állnak". "Semmiképpen nem beszélnék konzervatív fordulatról" - jegyezte meg.

A volt államfő hozzáfűzte azt is, hogy a koncepció feltűnő erővel jeleníti meg a közösségi értékeket, hangsúlyosan szerepel benne például a család, a házasság és a nemzet, bár "az alkotmányozó minden értékelkötelezettsége mellett is őrzi az alkotmány ideológiamentességét. A legszélesebb elfogadhatóságra törekszik, és ezért tartózkodik az egyoldalúságtól."

Sólyom László kiemelte: a koncepció tanúsítja, hogy az alkotmányozás a közös európai hagyomány alapjáról indul el, de hogy ezen az úton marad-e, az csupán az egyik lehetőség. A volt államfő ezzel kapcsolatban "a politika kiszámíthatatlan lépéseire" nem is kíván kitérni, csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy "a szabályozási elvek kifejezetten lehetőséget adnak" olyan változtatásokra, amelyek visszalépést jelentenek az európai alkotmányos szintről. Sólyom László számos ponton amiatt bírálta a parlamenti dokumentumot, mert az lehetőséget ad a rendszerváltás előtti és utáni reformkommunista alkotmányozási koncepciók újraélesztésére, például az Alkotmánybíróság hatáskörének, a törvényhozás feletti alkotmányos kontrollnak a szűkítése, a parlament túlsúlya, az alapjogvédelem és a sarkalatos törvények terén.

Sólyom László szerint az alkotmánykoncepció két szempontból is okot ad aggodalomra. Egyrészt azzal, hogy olyan alapvető kérdéseket hagy nyitva, mint például az Alkotmánybíróság jövendő helyzete, másrészt nemegyszer "olyan visszatérő, makacs elképzelésekbe ütközünk, amelyek már 1989-ben és 1995-ben is napirenden voltak, méghozzá jellemzően az MSZMP, illetve az MSZP javaslataként. (...) A reformkommunisták akartak valódi Alkotmánybíróság helyett egy jobb kiadású alkotmányjogi tanácsot, törvénymegsemmisítési jogkör nélkül (...), és jellemző államszocialista koncepció a parlament mindenekfeletti hatalma, amely nem tűr meg semmilyen valódi kontrollt. Ha ezek és a hasonló koncepciók győztek volna, nem lett volna valódi rendszerváltás."

Sólyom László megjegyezte: ezeknek a gondolatoknak az újraéledését nem hatalmi pozíciókhoz, a meglévő hatalmi monopólium védelméhez köti, hanem jóhiszeműen annak tudja be, hogy "az alkotmányozó nem mélyedt el az alkotmányfejlődés történetében 1990 óta".

Sólyom László szerint többek között a sarkalatos törvényeknél kísért "1989 rossz szelleme", holott ma semmi sem kényszerít arra, hogy az alapjogok és az intézmények alapvető garanciái ne az alkotmányba legyenek foglalva. Elvi probléma a sarkalatos törvények jogforrási rangjának tisztázatlansága. A helyes irány a kétharmados törvények megszüntetése lenne. Sólyom László szerint az alapjogok korlátozásának szabályozása is az 1989-es, illetve a Horn-féle alkotmányozás szocialista elképzeléseihez tér vissza.

"Kihagyták a szabály lelkét", azt, hogy szükséges és arányos-e az adott jogkorlátozás egy demokratikus társadalomban.

A közrendre, közerkölcsre, közérdekre való hivatkozás túlsúlyba jutása, az alapjog védelmet a politikai mérlegelésnek szolgáltatja ki. A koncepció az 1989-es szocialista elképzeléshez tér vissza a tekintetben is, hogy a nép által választott parlament felülbírálhatatlanságára hivatkozva elvenné az Alkotmánybíróságtól az alkotmányellenes törvények megsemmisítésének jogát, e jogkör elvétele pedig megszüntetné az alkotmánybíráskodást Magyarországon, "bármiféle pótlék a kádári alkotmányjogi tanács szintjére való visszaesést jelentené" - szögezte le Sólyom László. A visszalépés a már működő, teljes Alkotmánybíróságtól nem európai út, "ez a kazah út (...), olyan államokban, amelyek közé tartozni akarunk, az alkotmánybíráskodás leépítésére nem volt példa. (...) Ez lesz az új alkotmány legfontosabb választása.

Az egyik út az európai út folytatása, a másik út a múltba és a szovjet utódállamok legrosszabb fejleményeinek irányába visz. Sólyom László a koncepciónak azzal az "igen szigorú javaslatával" kapcsolatban, hogy az új alkotmány módosításához két egymást követő országgyűlés kétharmados többsége legyen szükséges, annyit mondott: ez ha nem is lehetetlenné, de valószínűtlenné teszi az alkotmány módosítását.

"Pedig korrekciókra időről időre szükség van" - jegyezte meg az első Alkotmánybíróság egykori elnöke.

"Dicsérni jöttem az alkotmánykoncepciót, nem temetni. Valóban az európai alkotmányosság értékeinek megőrzését, az e melletti elkötelezettséget olvasom ki belőle. Éppen ennek az elkötelezettségnek a jegyében van azonban égető szükség arra, hogy felhívjam a figyelmet a kockázatos pontokra, az útelágazásokra. Megjegyzéseim tehát már a koncepció parlamenti vitájának szólnak" - fogalmazott előadásában Sólyom László.

Az alkotmányjogász professzor szerint fontos, hogy "a jogászság érveljen a mellett és gyakoroljon nyomást annak érdekében, hogy ne térjünk le az európai útról".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter