A kokárdáért cserébe sárga csillagot kaptak

Képek: Az 1848-1849-es szabadságharc zsidó hőseire emlékeztek

Koszorúzást és katonai tiszteletadás melletti megemlékezést tartottak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc zsidó hőseit méltatva Budapesten a Dohány utcai zsinagóga előtt vasárnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a Magyar Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság szervezésében. Az ünnepség után történészkonferenciát tartottak.

Az 1848-1849-es szabadságharc zsidó hőseire emlékeztek képgaléria

2008.03.16 19:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ünnepségen Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke elmondta, hogy 1848-ban a forradalom eszméi futótűzként terjedtek az országban, ami mellé odaálltak a zsidók is, mert "úgy érezték, az egyenlőség eszméje rájuk is vonatkozik", és itt a környező országokhoz képest több szabadságot kaptak. Az elnök kiemelte: annak ellenére, hogy a forradalom vívmányait összefoglaló áprilisi törvények nem valósították meg a zsidóság emancipációját, tömegesen jelentkeztek a nemzetőrségbe, mert "nem csak otthonuknak, hanem hazájuknak is tekintették ezt a földet". 

Ennek eredményeként megvalósult a magyar társadalommal való történelmi összeolvadásuk, ami a második világháborúig megmaradt - közölte. Kirschner Péter, a Mazsike elnöke megjegyezte: a magyar zsidóság a szabadságért és a függetlenségért harcolt, áldozataiért pedig hazát kapott cserébe, ám "ez nem tartott sokáig", mert ahogy fogalmazott: "a kokárdáért cserébe sárga csillagot kaptak". Róbert Péter, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem tanára, a Magyar Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság tagja arra emlékeztetett, hogy a zsidóknak a forradalom idején nem volt állampolgári joguk, ugyanakkor legalább 10-12 ezren, más becslések szerint pedig 20 ezren harcoltak a magyar honvédségben. 

Ez azt jelenti, hogy számarányukat jóval meghaladó arányban harcoltak a magyar szabadságért. A hadsereg lovakkal való ellátása, orvosi gondozása is javarészt zsidókhoz köthető, mint ahogy a hírszerzésben is jelentős szerepet játszottak, mert kereskedőként sok helyen megfordultak, és az áruk mellett az információkat is szállították - folytatta.

Az emlékünnepség után a Bálint Zsidó Közösségi Házban tartott konferencián Schweitzer Gábor történész az 1848-1849-es napló és memoárirodalmat elemezve kiemelte, hogy katonatisztek, polgárok és rabbik egyaránt írtak visszaemlékezéseket az eseményekről. Így a március 15-ei forradalom, a nemzetőrség és a csaták zsidó vonatkozásai, valamint az 1849. július 28-án hozott zsidó emancipációs törvény is visszhangot keltett a korabeli naplóírók körében. 

Elmondta, hogy az egyik emlékező írás szerint a zsidók ugyanúgy ragaszkodtak a kokárdához, mint magyar honfitársaik, más forrás pedig arra utalt, hogy eleinte elutasították a zsidók nemzetőrségbe való jelentkezését, majd a harci események bekövetkeztével tömegesen vették fel őket a hadseregbe. A pákozdi csatában már több században is szolgátak zsidók. Szólt arról, hogy a naplóírók a zsidó pogromokról is beszámoltak, így szóba kerültek egyebek mellett a székesfehérvári, a pozsonyi és az érsekújvári atrocitások. 

Osztrovszki József szegedi tiszt feljegyzését is ismertette, amely szerint egy 18 éves zsidó fiú "oroszlánként harcolt, és (...) fegyverrel kezében lehelte ki nemes lelkét". A konferencián Szarka Lajos hévízi múzeumigazgató a Zala megyei zsidók reformkori és forradalmi szerepéről tartott előadást. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a megye hagyományosan a szabadelvű politikai meggyőződéséről volt ismert.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.