Lesz élet az iszap után?

Energia növényekkel a vörösiszap ellen?

Egy most megalakult szakmai konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elő.

2010.11.21 17:17greenfo.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

2010. november 19-én Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, Dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elősegítsék a vörösiszap-katasztófa által sújtott területek rehabilitációját és a termőterület revitalizációját.

A szakmai konzorcium védnökségét Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára, egyben a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának elnöke vállalta, a konzorcium vezetését Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense látja el.

A konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elő. Ennek érdekében a résztvevő intézmények szakértői az elmúlt hetekben már elvégezték a teljes külterület állapotfelmérését.


Megállapították, hogy a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány alapanyag előállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont - különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek - energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetők. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása.

A vörösiszap eltávolítása után a felső, legfeljebb 10 cm talajréteg eltávolítása szükséges, majd ezt követően kezdődhet az érintett terület rekultiválása és betelepítése energianövényekkel. A szakértők szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyorsnövésű fás szárú energianövények (elsősorban fűz és nyár) termesztésére. Ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfém-tartalmának csökkentésére, ugyanis nagy mennyiségben veszik fel ezeket, miáltal jelentős biológiai talajtisztító hatást fejtenek ki.

A konzorcium által javasolt projekt megvalósítása biztosíthatja a károsodott termőterületek hasznosítását, a nehézfém-terhelés csökkentését vagy megszűntetését biológiai úton, ugyanakkor hosszú távon olcsó energiaforrást teremthet.

A Szent István Egyetemen 2003 óta folynak kutatások, amelyek a kedvezőtlen adottságú termőhelyek energianövényekkel történő hasznosítására irányulnak.

A kutatások eredményei az egyetem és a konzorciumi társintézmények együttműködésével most közvetlenül átültethetők a gyakorlatba, ezáltal a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek helyreállíthatók.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.