1.200 paragrafusából áll

Szavaz a Ház az új Ptk-ról

Várhatóan megszavazza az Országgyűlés az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) az őszi ülésszak első napján, hétfőn.

2009.09.13 12:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A mintegy 1.200 paragrafusából álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. Tervezett hatálybalépéséig, 2010. május 1-ig már alig nyolc hónapja maradt a jogászságnak és az ország lakosságának, hogy felkészüljön a megváltozott szabályozásra.

Ezzel kapcsolatban Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára a napokban az MR1-Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: az érintett szakemberek nagyrészt már ismerik az új törvénykönyvet. A teljesen új rendelkezéseket pedig bőven lesz idő megtanulni, mert a kódex alapvető változásokat hozó része nem jövő májusban, hanem később lép hatályba. A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot - amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.

Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.

Az új Ptk. célját a törvényjavaslat első szakasza így határozza meg: "Ez a törvény állapítja meg a személyek és a jogképességgel felruházott más jogalanyok személyi, vagyoni és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat, az igazságosság, méltányosság, mellérendeltség és egyenjogúság elvei szerint".

Gadó Gábor korábban elmondta: az új Ptk. tervezete az üzleti élet jogát tekintve rugalmasabb, a versenyképességet elősegítő szabályokat tartalmaz. A sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos elképzelésekről kifejtette: a tervezet egyértelművé teszi, hogy ha hivatalos, nyilvános eseményről tudósít a sajtó, és megjelöli a forrást, valamint megfelelően idézi az elhangzottakat, akkor nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy másra dehonesztálót mondott. Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos, több mint százszor módosított Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz.

Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval. A Ptk.-hoz kapcsolódóan számos más jogszabályt is módosítani kell majd.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.