Beruházás

LMP: elfogadhatatlan a Rákosrendezőre tervezett 'Maxi-Dubaj' beruházás

Ráadásul a beépítésre szánt terület kevesebb mint egyharmadára terveznek közparkot.

2023.12.10 01:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az LMP szerint több szempontból is elfogadhatatlan a Rákosrendezőre tervezett "Maxi-Dubaj" beruházás. Varga Zsolt, az ellenzéki párt budapesti elnökségének tagja szombaton a pártja Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatóján azt mondta: az első érv ez ellen, hogy a kormány ebben az esetben is a kiemelt beruházási törvény, azaz a "törvénytelenség eszközeit" fogja kihasználni, ami kizárólag arra jó, hogy bármikor átléphessenek a gazdasági hátország érdekében a helyi közösségeken.

"Senki sem kérdezte meg a budapestieket arról, hogy milyen módon szeretnék, hogy ez a hatalmas terület megújuljon" - fogalmazott, hozzátéve: az LMP biztos abban, hogy ez nem véletlen, s ezért is kezdeményeztek országos népszavazást a kiemelt beruházások ellen.

Hangsúlyozta, hogy ez a beruházás nem az ott élőket fogja segíteni, kizárólag egy turisztikai fejlesztés lesz, amit alátámaszt az is, hogy már bejelentették a 30 ezer gépjárművet befogadni képes parkoló kialakítását.

Ráadásul a beépítésre szánt terület kevesebb mint egyharmadára terveznek közparkot - jelezte Varga Zsolt.

Új városrész épül Rákosrendezőn, meghosszabbítják a Kisföldalattit

Mint ismeretes, nagyszabású fejlesztés kezdődhet a XIII. és XIV. kerület határán fekvő 130 hektáros területen. Irodaépületek, lakások épülnének, valamint 250-350 ezer négyzetméteren közpark jönne létre. A városfejlesztési terv része a Kisföldalatti meghosszabbítása és egy új vasútállomás felépítése is.

Új „millenniumi városközpont” jöhet létre a Rákosrendező pályaudvar területén, mintegy 130 hektáron, amely a modern világvárosok sorába emeli Budapestet – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter még december 4-én Budapesten, a sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy a világ legfontosabb ingatlanfejlesztőivel zajlanak a tárgyalások, a külföldi befektetők mintegy 5 milliárd euró értékű fejlesztést terveznek a jelenleg állami tulajdonban lévő területen. Az állam vállalta, hogy mintegy 1 milliárd euró értékben hajt végre közösségi közlekedési infrastrukturális beruházást, amelynek része az M1 metró (Kisföldalatti) meghosszabbítása és a mintegy négy-öt közösségi közlekedési csomópont fejlesztése – emlékeztetett.

Első körben a terület állapotfelmérésére és szennyezésmentesítésére kerülhet sor, ennek összegét mintegy 20 milliárd forintra becsülte Lázár János. A kormány várakozása szerint a magánbefektetővel a beruházás részleteit szabályozó államközi szerződésre 2024 második felében kerülhet pont, és az építkezés 3-4 év alatt, de legkésőbb az évtized végére be is fejeződhet – mondta. „Célunk, hogy a Budapest legyen a legerősebb szellemi, gazdasági politikai erőközpont a régióban” – fogalmazott Lázár János.

Kifejtette: bár Budapest az Európai Unió egyik legfejlettebb régiója, az uniós átlagos fejlettségi szint 156 százalékával, a magyar gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a főváros további fejlesztése. Nem kevesebbre vállalkoznánk, mint az Andrássy út meghosszabbítására. Létrejönne a főváros legfontosabb tengelye, a régi millenniumi városközpont után egy új millenniumi városközpont a MÁV tulajdonában álló rákosrendezői pályaudvar fejlesztésével - mondta.

Ez a 130 hektáros, egybefüggő terület Budapest szívében - a XIII. és a XIV. kerület határán - illegális hulladéklerakóként működik. A kormány a terület magánbefektetőkkel közös hasznosítására - a kormányzat és a magánbefektetők együttműködésével - tett javaslatot - közölte. Hozzátette, hogy az elmúlt 30 évben minden kormány keresett valamilyen megoldást a terület rendezésére, de a jelen koncepció talán az eddigi legerősebb terv.

Lázár János a kormányfő elvárasait ismertetve aláhúzta: Budapesten "középszerű dolog nem épülhet", az épített infrastruktúrának illeszkednie kell a budapesti tájszövetbe, és cél az is, hogy minél nagyobb legyen a magyar hozzáadott érték az együttműködésben. Az új városközpontnak a magánérdek mellett közösségi célokat kell szolgálnia - szögezte le. Jelezte: a kormány a fővárossal és az érintett kerületekkel is megállapodásra törekszik, és legalább olyan fontos, hogy a fejlesztés a budapestiek számára elfogadható legyen. "Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel" - mondta.

A fejlesztési koncepcióban a mintegy 1,3 millió négyzetméter nagyságú (130 hektár) terület két részre oszlana. Összesen mintegy 900 ezer négyzetméter hasznosítása kezdődhetne meg közösségi, illetve magáncélokra. Ezen belül 600-650 ezer négyzetmétert építene be a külföldi befektető, ez magában foglal irodaépületeket, lakásokat, kereskedelmi ingatlanokat, további  250-350 ezer négyzetméteren Budapest új, legnagyobb és legmodernebb közparkja jönne létre. A vasúti pályák egy részét lefednék, és felette zöld felületet alakítanának ki - ismertette.

Lázár János hangsúlyozta: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy minőségi zöld terület jöjjön létre, és sokkal zöldebb építést vár el, mint bármely korábbi ingatlanfejlesztésnél. A kötöttpályás közlekedésre pedig a terület maradék része, mintegy 300-350 ezer négyzetméter állna továbbra is rendelkezésre. A beruházás nagy fejlesztést jelent, új pályaudvart kell építeni, a Kisföldalatti vonalát meg kell hosszabbítani - mondta a miniszter. A vasúti infrastruktúra és az autós közlekedés újraszabályozása, kerékpárutak és a zöld felületek létesítésének összes költségére mintegy 1 milliárd eurót biztosít a magyar kormány.

Megjegyezte: ez az összeg nem tartalmazza a Nyugati pályaudvart és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret összekötő gyorsvasút megépítését, amely a tervek szerint a rákosrendezői pályaudvaron is megállna.

Kérdésre válaszolva Lázár János nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a sajtóban megjelent beruházó áll a projekt mögött, de megfogalmazása szerint a fejlesztési program minimálisan 5 milliárd eurós értéke behatárolja az érintett vállalkozói csoportot. Hangsúlyozta: nem átlagos, középszerű ingatlanpiaci befektetésről van szó; az új befektető a világ egyik legerősebb ingatlanpiaci pontjává tenné Budapestet, amely rengeteg turistát vonzana a fővárosba.

A tárcavezető szerint a világ egyik legjobb, legerősebb és legfontosabb ingatlanfejlesztőivel tárgyal a kormány, olyan befektetőkkel, akik a „semmiből létrehoztak már egy világvárost.”

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.