A válság 2/3-a külső körülmények következménye

Gyurcsány: államcsőd és szociális válság egyidejűleg kialakulhatott volna

Államcsőd és szociális válság egyidejűleg kialakulhatott volna a pénzügyi válságból - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc kormányfő a Vasárnapi Hírek című hetilapnak.

2008.11.02 08:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az interjúban, amelynek szövegét a lap szombaton eljuttatta az MTI-nek, a kormányfő vitatta a Fidesz elnökének véleményét, miszerint a Valutaalaphoz fordulni szégyenszámba megy; a miniszterelnök közölte, az alternatíva lett volna a szégyen.

A legrosszabb forgatókönyv, amelytől napokon keresztül félt a kormány, az volt, hogy elindul a forint zuhanása, és az euróhoz viszonyított árfolyama nem áll meg 350-400 forintig. Ebből pillanatok alatt 20-30 százalékos infláció alakulhatott volna ki, ami azt jelentette volna, hogy az emberek elveszítik a jövedelmük negyedét, harmadát - mondta. Hozzátette: egy másik ágon pedig az fenyegetett, hogy az állam papírjait a külföld nem vásárolja meg, a lejárt kötvényeket nem hosszabbítják meg, az államnak valamennyi bevételét azok kifizetésére kell fordítania és három hónap, fél év múlva veszélyben van a tanárok fizetése, az orvosok fizetése, a nyugdíjak kifizetése.

Ez egy igazi, komoly válság lehetősége volt, amitől - mint mondta - úgy látja, sikerült megóvni az országot. Arra a kérdésre, hogy Demján Sándor államcsődöt említett, vajon fennállt-e ennek lehetősége, a kormányfő úgy fogalmazott: "Ebből államcsőd és szociális válság egyidejűleg alakulhatott volna ki, hogy ha nem tesszük jól a dolgunkat." Gyurcsány Ferenc szerint a válság kétharmada külső körülmények következménye, egyharmada belső okokra vezethető vissza. A belső ok ugyanakkor nem kizárólag ezt a kormányt jelenti - mutatott rá a miniszterelnök. Szerinte négy speciálisan magyar ok van.

Először is a magyar lakosság 2000-2001 óta, amióta beindult a Fidesz otthontámogatási politikája, lényegében nem takarít meg. 2000 és 2006 között lényegesen többet költöttünk a költségvetésből, mint amennyi bevételünk volt - sorolta tovább, hozzátéve, "ebben benne van a mi felelősségünk is".

A reformpolitika 2006 és 2008 között megakadt, ezért - hangoztatta Gyurcsány Ferenc - a fő felelősség az ellenzéké. Végül pedig, az elmúlt három-négy évben a magyar lakosság és a vállalatok "elképesztő módon adósodtak el devizában és nem forintban", és ez a devizaválság veszélyét teremtette meg. A kormányfő elmondta, hogy az európai nagyhatalmak vezetőinek, Gordon Brown brit miniszterelnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, valamint Nicolas Sarkozy francia elnöknek kulcsszerepe volt a Nemzetközi Valutalap (IMF)hitelkeretének biztosításában. Mint hozzátette, arról, hogy az amerikai kormány aktívan benne lett volna a döntésben, nem tud.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.