Devizahitelek

CIB Lízing - ítélethirdetés elhalasztva

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki tárgyalásán október 30-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a CIB Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében.

2014.10.16 15:24MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: freedigitalphotos.net/archív

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes lízing társaság keresetét, a CIB Lízing azonban fellebbezett.

A fellebbezésben első helyen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését, második helyen pedig az ítélet rá kedvező megváltoztatását kérte a cég.

Kérte továbbá azt is, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki ülésen - külön végzésben - mindkét kérést elutasította, és nem függesztette fel az eljárást amiatt, hogy hasonló ügyben már fordult bíróság az Alkotmánybírósághoz.

Az első fokú ítéletben szerepelt az - a perek alapját adó törvényben szereplő - hét ok, amelyek közül ha csak egynek nem felelnek meg a lízing cég általi egyoldalú szerződésmódosítás feltételei, akkor tisztességtelennek minősülnek. Ilyen feltétel az egyértelmű megfogalmazás, a tételes meghatározás, a ténylegesség és arányosság, az objektivitás, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elve.

Az elutasító ítéletében a törvényszék kifejtette, hogy nem a Polgári törvénykönyv tisztességtelenségre vonatkozó szabályait kellett alkalmaznia, hanem a nyár elején hozott devizahiteles törvényt. Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordult, mivel nem észlelte az előbb említett törvény alaptörvény ellenességét. Az Európai Központi Bankkal (EKB-val) ugyan elmaradt a kötelező konzultáció a törvény megalkotása előtt, de emiatt a magyar bíróságnak nem kell az Európai Bírósághoz fordulnia.

Fellebbezésében a felperes lízing cég, az általa alkalmazott egyoldalú kikötések jogszerűségét hangoztatta, mert érvelése szerint azok mindig megfeleltek a hatályos jogszabályoknak.

Az alperes állam, az erre adott ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének a jóváhagyását kérte, bele értve azt is, hogy az ítélőtábla ne forduljon se az Alkotmánybírósághoz, se az Európai Bírósághoz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.