Devizahitelek

Elhalasztotta az ítélethirdetést az ítélőtábla a Summit Pénzügyi Zrt. perében

A Fővárosi Ítélőtábla október 28-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Summit Pénzügyi Zrt. által a magyar állam ellen indított devizahiteles perben a keddi tárgyaláson.

2014.10.14 15:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes pénzügyi intézmény keresetét, az ítélet ellen a hitelintézet fellebbezett. Ebben első helyen az elsőfokú ítélet módosítását, második helyen pedig annak hatályon kívül helyezését kérte. Mindkét esetben kérte továbbá azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.

Az ítélőtábla a keddi tárgyaláson nem hozott végzést a két utóbbi kérelemről, amelyek elutasítását az alperes magyar állam kérte.

A Summit jogi képviselője, a fellebbezéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy a per irataihoz csatolta azokat a beadványokat, amelyeket eddig a bíróságok nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Megjegyezte azt is, hogy a jogalkotó a per alapját képező törvény meghozatala előtt elmulasztott konzultálni az Európai Központi Bankkal (EKB-val). Ez megítélése szerint azzal a következménnyel jár, hogy a törvény nem az uniós követelményeknek megfelelően jött létre, tehát azt a bíróság nem alkalmazhatja. Ezen nem változtat az utólag adott EKB vélemény, hiszen azt nem lehetett figyelembe venni a jogalkotás során - jegyezte meg az ügyvéd.

Azért kellene az ítélőtáblának az Európai Bírósághoz fordulnia, mivel így - miután a per alapját adó törvény nem alkalmazható - ennek a bíróságnak kell kimondania azt, hogy helyette mely uniós szabályokat kell alkalmaznia a magyar bíróságnak - tette hozzá.

A Summit jogi képviselője azt is kifejtette, hogy a kormány kikérte az Alkotmánybíróság előzetes véleményét arról, hogy törvény meghozatalával miképpen lehet beavatkozni meglévő szerződések tartalmába. A per alapját adó törvény már ennek az ismeretében született, így csak az Alkotmánybíróság döntheti el azt, hogy a határozatában foglaltak és az arra hivatkozva született törvény megfelelnek-e egymásnak.

Kitért arra is, hogy megítélésük szerint a tisztességtelenséget vélelmező feltételek lehetnek részlegesen is érvényesek.

Végül arra hivatkozott , ha tisztességtelen valamennyi olyan általános szerződési feltétel, amely egyoldalú szerződésmódosítást enged, akkor az hátrányos a hitelfelvevőre is, hiszen több esetben éppen ezen feltételek alapján csökkentek az ügyfelek terhei.

Az alperes állam jogi képviselője minden alperesi felvetést tévesnek ítélt, és kérte az elsőfokú ítélet jóváhagyását.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.