Ha szükséges, evakuálják őket

A Külügyminisztérium nem hozza haza a Grúziában tartózkodó magyarokat

A Külügyminisztérium nem tervezi a Grúziában tartózkodó tíz magyar állampolgár kimenekítését, mert ők az ENSZ és az EBESZ ottani misszióiban teljesítenek szolgálatot - mondta az MTI kérdésére Kohári Lajos, a tárca helyettes szóvivője hétfőn.

2008.08.11 12:12MTI, Fotó: MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A helyettes szóvivő szerint a két nemzetközi szervezet valószínűleg folyamatosan értékeli az országban kialakult helyzetet és ha szükséges, evakuálják munkatársaikat. Kohári Lajos hozzátette, hogy legutóbb vasárnap érdeklődött a helyzetükről és akkor azt az információt kapta, hogy jól vannak, mindannyian a körletükben tartózkodnak. A helyettes szóvivő az MTI-nek elmondta, hogy amíg a harcok tartanak, biztosan nem utazik Grúziába Juhász Sándor nagykövetjelölt. 

A korábbi litvániai nagykövetet, aki 2007-től a Külügyminisztérium protokollosztályát vezette, idén április végén hallgatta meg a parlament külügyi bizottsága, amely egyhangúlag támogatta a kinevezését. Kohári Lajos elmondta, hogy Juhász Sándor jelenleg itthon folytatja a felkészülést a poszt ellátására. Grúziában jelenleg nincs magyar nagykövet, az országgal kapcsolatos teendőket a kijevi nagykövet látja el. 

A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt. A grúz erők azután indítottak támadást Chivali, a dél-oszét főváros ellen, hogy a tbiliszi kormány úgy döntött, "helyreállítja az alkotmányos rendet" Dél-Oszétiában. Az orosz erők véres harcok árán vasárnap visszafoglalták Dél-Oszétia fővárosát, Chivalit, ahová a grúz hadsereg pénteken betört. Grúzia vasárnap bejelentette, hogy kész az azonnali tárgyalásra Moszkvával az ellenségeskedés befejezéséről, katonái tűzszüneti parancsok kaptak és kivonultak a konfliktusövezetből. 

A harcok ennek ellenére folytatódnak. A Szovjetunió felbomlásának idején az éledő grúz nacionalizmusra hivatkozva Dél-Oszétia vezetői bejelentették, hogy külön akarnak válni Grúziától, és - egyesülve Észak-Oszétiával - Oroszországhoz akarnak tartozni. Rövid, de heves harcok után Dél-Oszétia gyakorlatilag elszakadt Grúziától, noha nemzetközi jogi szempontból senki nem ismeri el önállóságát, még legfőbb támogatója, Moszkva sem. 

Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat. Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz, legfőbb céljai között tartja számon a szakadár területek visszaterelését Tbiliszi fennhatósága alá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.