Sukoró-ügy

Joav Blum: elenyésző tételnek számított a telkek ára

Joav Blum szerint a Velencei-tó partjára tervezett, egymilliárd euró (300 milliárd forint) értékű King's City kaszinóberuházásban elenyésző összegnek minősült az építéshez szükséges telkek megvásárlásra fordított 300 millió forint körüli összeg, és ő kifizette volna a dupláját is.

2013.12.02 18:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI, archív

Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, magyar állampolgársággal is rendelkező üzletember Izraelből érkezett tanúkénti meghallgatására a Szolnoki Törvényszékre, és a Sukoró-ügyként ismertté vált büntetőper hétfői tárgyalásán több mint hat órán át válaszolt a kérdésekre.

A bíróság előtt angolul beszélő Joav Blum azt mondta, hogy a kaszinóberuházás Közép-Európa legnagyobb fejlesztése lett volna. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz azért fordultak, mert szerették volna maguk mögött tudni a kormányzat támogatását.

A King's City ötletgazdájának számító Joav Blum vallomásában szólt arról, hogy először 2007-ben Albertirsa és Pilis települések környékén vásárolt befektetési céllal földeket, az utóbbit már a kaszinóberuházás érdekében szerezte meg.

Később kiderült, hogy a közép-magyarországi régióban I. kategóriás játékkaszinó létrehozására már van pályázó, és mivel ilyen típusú létesítmény régiónként csak egy működtethető, a Pénzügyminisztériumban a közép-dunántúli régiót javasolták nekik.

Joav Blum elmondta, a befektetők nevében Bárd Károly ügyvéd fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez azzal a kérdéssel, hogy a Velencei-tó partján lévő 60-70 hektárnyi, állami tulajdonban lévő ingatlanokat miként lehetne megszerezni a King's City projekthez.

Vallomásában többször utalt arra, hogy a földterületek esetében a telekcsere mellett lízingelésben, bérbe vételben és vagyonkezelésben is gondolkodtak. A földterületek megszerzéséről beszélve Joav Blum felidézte, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányfővel folytatott megbeszélés végén Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója konkrét feladatként kapta, hogy nézzen utána, az albertirsai és pilisi telkek miként cserélhetők el a sukoróiakra.

Emlékezett arra is, hogy amikor felkereste Tátrai Miklóst a kiszemelt földterületek maguk által elkészíttetett értékbecslésével, a vezérigazgató közölte vele, a forgalmi érték megállapítását egy általuk megbízott szakcégnek kell elvégezni.

Joav Blum kérdésekre válaszolva azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kaszinótenderre más is pályázhatott volna, de azt is tudták, hogy rajtuk kívül más nem szándékozik ilyen létesítményt építeni.

Hozzátette: nemcsak a King's City nem valósult meg, hanem a más befektetők által tervezett Álomsziget és Euro Vegas elnevezésű beruházások sem. Joav Blumot augusztusban egyszer már beidézte a bíróság, de az izraeli-magyar üzletember levélben kimentette magát, azt írta, hogy a magyar sajtóból értesült a Sukoró-ügyben történő kihallgatásáról. Akkor jelezte, hogy egy későbbi időpontban kész tanúvallomást tenni, és a bíróság ezután idézte be december elejére.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást.

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja az elsőrendű vádlott Tátrai Miklóst, a másodrendű vádlott Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, a harmadrendű vádlott Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt.

Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.