Ádám volt az első szabadkőműves?

200 éves szabadkőműves titkosírást fejtett meg egy szegedi diáklány

Magyarországon egyedülálló, de még Európában is igen ritka titkosírással készült szöveget dekódolt Vámos Hanna SZTE-s doktorjelölt hallgató, megfejtve ezzel a több mint kétszáz évvel ezelőtt írt szabadkőműves naplót - írta a SZEGEDma.hu. A lap szerint a titkos iratot többen próbálták már értelmezni, tartalma szerint a mitikus mozgalom egészen Ádámig vezeti vissza történetét.

Az egyetem klasszika-filológia szakának doktorjelölt hallgatója 2010-ben kezdett el titkosírásokkal foglalkozni: Vadai István irodalomtörténész segítségével közel harminc, különböző fajtájú titkosírást törtek fel, olyan emberek leveleit érthetővé téve, mint II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Teleki Mihály vagy II. Rákóczi György. Közel kétévnyi kódfejtés után egy újfajta, izgalmas feladatot találtak - illetve ezúttal a feladat találta meg őket.

"Az Irodalomtudományi Intézetben tartottunk volna előadást, amikor megkeresett minket Jankovics József, az intézet osztályvezetője. Fénymásolatot hozott a nagybajomi rejtélyként emlegetett, 84 oldalas dokumentumról, amely teljes egészében titkosírással készült, még a nyelvét sem tudtuk. Egy hetünk volt az előadás előtt a dekódolásra, így nem sok reményt fűztünk a sikerhez" - idézte Vámos Hannát a SZEGEDma.hu. Az iratokat ezért inkább csak "szórakozásból" vizsgálgatta, kiindulva az első betűként szereplő C-ből, melyről úgy sejtette, a latin kódex szót takarja, a korból kiindulva pedig a magyar, német vagy latin nyelvet tartotta legvalószínűbbnek. A rövid szavakat vizsgálva és egy hirtelen jött ötlettel a betűeltolás felfejtését követve a hallgató néhány perc alatt megoldotta azt, amit kétszázhúsz év alatt senkinek sem sikerült. A korábban Sárközy István titkos naplójaként számon tartott dokumentumról így kiderült, hogy szabadkőműves nagymesterek életrajzait tartalmazó iratról van szó.

A dekódolt irat (amely jelenleg a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum tulajdona) nem Sárközy Istváné, hanem a vele rokonságba álló Pálóczi Horváth Ádám költő munkája, és nagy valószínűséggel az egyetlen fennmaradt kötete egy 12 részes könyvsorozatnak, melyet az író megfejtett, lefordított, majd ismét kódolta. Mint kiderült, az elveszettnek hitt sorozat hatodik kötetét sikerült a hallgatónak beazonosítani. "Pálóczi maga tesz említést erről a könyvsorozatról Fel fedezett titok című regényében, valamint Kazinczy Ferenchez 1814-ben írt levelében is megemlíti, hogy kapott egy titkosírással írt csomagot, erről azonban azt hitték, hogy kitaláció. Eddig ez az első darabja a sorozatnak, amely előkerült" - magyarázta a lapnak Vámos Hanna. Mint mondta, a dokumentum azért nem ránt le világrengető titkokat, inkább irodalomtörténeti jelentőséggel bír. A szabadkőművesek sokszor bibliai távolságokig vezették magukat vissza, így a könyvbe a nagymesterek életrajzai között szerepelhet Aquinói Tamás, Noé, sőt még Ádám is.

Nem volt ritka, hogy a szabadkőművesek irataikat titkosították a kíváncsi szemek elől. A naplóban használt betűeltolásos módszer (melynek lényege, hogy az N. betűt N-1-gyel toljuk el az abc-ben) azonban Magyarországon egyedülálló, de Európában sem sok példa van rá. "Itthon inkább a diplomáciai titkosírás a legjellemzőbb, főként háborús időkben, úgy mint a Rákóczi-szabadságharc vagy Thököly felkelése. Ezek a hadakozáshoz és a diplomáciához szükséges információkat tartalmazták: hol van a sereg, mennyi pénz kell. A betűeltolásos rendszer kezelése rendkívül nehézkes, egy tizenöt betűs szónál - ami a latin nyelvben nem ritka - nagyon könnyű elszámolni magunkat. Kazinczyhoz írt levelében Pálóczi is bevallotta, hogy sokáig nem boldogult a megoldásával, pedig számos kódfejtő módszert jól ismert" - mondta Hanna.

A levéltárban megszámlálhatatlanul állnak még a megfejtetlen, titkos dokumentumok, melyekhez egy kulcsgyűjteményt hoznának létre, megoldást nyújtva a történelmileg fontos iratokhoz. Az eddigi tapasztalatait felhasználva egy könyvet is készít Vadai Istvánnal Vámos Hanna, amely nem csak a szűk szakma számára jelentene hasznos olvasnivalót, hanem közérthető módon mutatná be a magyar titkosírás történetét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.