Fogyóban a jég
Egyre több fóka vetődik az amerikai partokra
A fogyatkozó tengeri jég miatt jelentősen megnövekedett az észak-amerikai partokra vetődő grönlandi fókák száma.
2013.07.25 13:12MTI
A grönlandi fókák (Pagophilus groenlandicus) a Kanada keleti partjainál úszó jégtáblákon párosodnak és nevelik kicsinyeiket a tavasz folyamán, majd észak felé indulnak, amikor a víz melegedni kezd.
Ma már azonban egyre több fóka vetődik partra az Egyesült Államok keleti partvidékén, egészen Észak- és Dél-Karolina államokig bezárólag, messze kerülve attól a területtől, ahol az állatoknak lenniük kellene az év ezen időszakában.
Ahogy az Atlanti-óceán északi részén csökken a tengeri jég kiterjedése, egyre növekszik azoknak a fókáknak a száma, amelyek elpusztultan vagy legyengülten sodródnak ki a partra. A PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány azt sugallja, hogy a tengeri jég mértékének csökkenése legalább részben felelős a fókák partra vetődésének megszaporodásáért.
Brianne Soulen, a tanulmány társszerzője és a University of North Texas biológusa szerint a demográfiai tényezők szintén fontos szerepet játszanak a jelenségben: a partra vetődött példányok jelentős hányada fiatal állat és többségük - 62 százalékuk - hím. A hímek nagyobb valószínűséggel sodródhatnak ki, mivel hajlamosabbak messzebbre elkalandozni, amikor magukban úszkálnak - magyarázta a szakember a LiveScience című hírportálnak.
A szakemberek szinte teljesen kizárták annak a lehetőségét, hogy a partra vetődés beltenyészet következménye, mivel a kisodródott fókák ugyanolyan genetikai különbözőséget mutattak, mint a nem kivetődött társaik. "A genetikának látszólag nincs szerepe a jelenségben" - mondta Soulen. A szoptatás időszaka után a borjak magukra maradnak.
A szakemberek feltételezik, hogy azokban az években, amikor kevés a tengeri jég, a meglévő táblák olyan zsúfolttá válnak, hogy néhány állat a vízbe kényszerül még azelőtt, hogy megtanulna tájékozódni, vagy azt, hogy hol és hogyan kell táplálékot szerezni. Ennek következtében a fiatal állatok a dél felé tartó hajrajok nyomába eredhetnek, vagy egyszerűen eltévedhetnek a vízben.
Az elmúlt harminc évben nyolc százalékkal csökkent az áprilisi tengeri jégkiterjedés mértéke az északi sarkvidéken - mondta Cecilia Bitz, a Washingtoni Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban. - A borjak pedig döntően ebben a hónapban jönnek a világra.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 14:50 Élve mentettek ki egy csecsemőt a romok alól Venezuelában - videó
- 12:07 A HUNGO egyelőre nem indul Venezuelába a földrengés után
- 16:25 Lemondott a Baranya vármegyei közgyűlés elnöke
- 14:24 A Semmelweis Egyetem teljeskörűen együttműködik a nyomozó hatóságokkal
- 13:26 Legalább 164 halottja van a venezuelai földrengésnek
- 12:23 Vádat emeltek egy mozdonyvezető ellen, aki kollégáját és az utasokat is veszélyeztette
- 10:22 MÁV-csoport: vizet osztanak a forgalmasabb állomásokon
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06
Kinyomtatom
Fórumozok róla
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter


