Veszélybe kerülhet Paks bővítése

Jóddal szennyeztük be Európát - Miért vártak a felelősök?

A magyar hatóságok hallgatása a nemzetközi közösség és a lakosság bizalmát is megrendítette. A bizalomvesztés az atomenergia támogatottságával együtt akár Paks bővítését is veszélybe sodorhatja, az atomerőműn tervezett beruházások is nagyobb átláthatóságot követelnek.

2011.11.19 09:26ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nemzetközi közösségben komoly kételyek merültek fel a magyar adatszolgáltatással kapcsolatban – mondja Herczog Edit, aki az Európai Parlament nukleáris fórumának vezetője.
 
Csak a nemzetközi felzúdulás után kezdtek valódi tájékoztatásba a magyar hatóságok azzal kapcsolatban, hogy az állami tulajdonban lévő csillebérci Izotóp Intézetből hónapokon át szivárgott a jód 131-es izotópja. A jód-131 megemelkedett koncentrációja világszerte találgatásokra adott okot: több európai országban is megnövekedett koncentrációt mértek. Mivel Európában alig néhány országban foglalkoznak ezen izotóp előállításával, könnyen ki lehetett következtetni a szennyezés eredetét.
 
Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség november 11-én jelentette be, hogy több európai mérőállomáson is megnövekedett izotóp-koncentrációt mértek. Mégis napoknak kellett eltelnie, hogy a magyar hatóságok elismerjék, amit hónapok óta tudniuk kellett: hogy a csillebérci üzemben hónapok óta ismert szivárgás felel a jelenségért. Az Országos Atomenergia Hivatal csak november 17-én adta ki közleményét, amiben elismeri, hogy a jód-izotóp „valószínűleg” Csillebércről került a levegőbe, szeptember 8. és november 16. között.
 
A hatóságok hallgatása súlyos hiba. A radioaktív anyagokra épülő technológiák – legyen szó atomenergiáról vagy orvosi, tudományos felhasználásról – a bizalomra és átláthatóságra épülnek. Épp a közelmúlt német lépései, amikor a környezetkímélő és hatékony atomerőművek leállításáról döntöttek, mutatták meg, milyen súlyos gazdasági következményekkel járhat, ha ez a bizalom elvész.
 
A magyar lépések két területen is durván ártottak bizalmi tőkénknek: a nemzetközi közösségben komoly kételyek merültek fel a hazai adatszolgáltatással kapcsolatban, és a lakosság is joggal kérdezheti, miért nem tájékoztatták hónapokon keresztül a szivárgásról.

Herczog Edit szerint az átláthatóság hiánya ugyanennyire aggasztó a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatban is. Míg korábban rendszeresek voltak a helyszínbejárások, a sajtó tájékoztatása, most általános hallgatás övezi a tervezett bővítést, fejlesztéseket. Félni nem az atomenergiától kell, hanem az emberi hanyagságtól és felelőtlenségtől. A régi rossz reflexek, az elhallgatás és eltussolás helyett épp a korrekt tájékoztatás, az állampolgárok felnőttként kezelése erősítheti meg az ezekbe vetett bizalmat, és a technológiák elfogadottságát. Ugyanilyen fontos, hogy a külföld, a nemzetközi szervezetek felé is folyamatos, korrekt tájékoztatást folytassanak a magyar hatóságok – hazánk hitelessége a tét.
 
Csak remélni lehet, hogy megtalálják a nemzetközi arcvesztéssel felérő eltussolási kísérlet felelőseit, és az illetékes szervek nem követik el többé ezt a hibát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.