Koncepciót készített az ellenzéki párt

Felsőoktatás: az LMP 12 pontja

A felsőoktatás minőségének javítása, a korai képzés szerepének erősítése, a professzori életpályamodell és a vidéki intézmények felzárkóztatása: többek között ezek az elképzelések szerepelnek az LMP által készített, és kedden bemutatott 12 pontos felsőoktatási koncepcióban.

2011.10.18 13:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az anyagot ismertető Osztolykán Ágnes elsőként a felsőoktatás minőségének javítását hangsúlyozta. Szerinte ez nem az egyetemekre és főiskolákra való bekerülés szigorításával, hanem a korai fejlesztés erősítésével érhető el.   
   
Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke egy életpálya tervezési tanácsadás bevezetését is szükségesnek tartja ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók később sikeresek legyenek.
   
Az LMP megkönnyítené a hátrányos helyzetűek, köztük a kismamák és a fogyatékkal élők főiskolára és egyetemre való bejutását –hangzott el. Ehhez nem egy külön kvótát alkalmaznának, hanem megtartanák és kibővítenék a jelenleg is létező felvételi pluszpontok rendszerét miközben létrehoznának egy ingyenes felvételi előkészítő rendszert is.
   
A képviselő egyúttal a professzori életpályamodell kibővítésére is javaslatot tett.
   
A párt oktatáspolitikai szakszóvivője, Pető Ernő pedig azt jelentette ki: nem szabad növelni a költségtérítéses hallgatók számát. Hozzátette, hogy azt a 29 milliárd forintot sem „valamiféle tandíjjal” kellene pótolni, amennyivel a kormányzat kevesebbet szán jövőre a felsőoktatásra.
   
A minőség megőrzését az LMP ezek helyett ellenőrzésekkel, a professzori életpálya kiterjesztésével és a különböző képzési formák közötti átjárhatóság megteremtésével oldaná meg – mondta Pető Ernő
   
A vidéki felsőoktatás felzárkóztatása kapcsán arról beszélt, hogy meg kell találni azokat a speciális területeket, ahol ezek az intézmények is piacképes módon tudnak hallgatókat képezni. Kijelentette, ha viszont ezek az iskolák megszűnnének, akkor a felsőoktatásnak az a szegmense veszne el, ahová a legalsóbb néposztályokból érkezők is be tudnak kerülni.
  
A szakszóvivő végül megőrzendő értéknek nevezte az egyetemi autonómiát és a különböző egyetemi szereplők közös tárgyalóasztalhoz ültetését.

Elképzelésük további sorsáról – egy kérdésre válaszolva - Osztolykán Ágnes azt mondta, az egy olyan koherens és egymásra épülő anyag, ami „nagyon komoly ellenzéke” lehet a kormányzati felsőoktatási koncepciónak. A képviselő szerint az viszont „tévhit” lenne részükről, ha azt gondolnák, hogy „bármi történne”, ha elképzelésüket benyújtanák a parlamentnek. Szavai szerint ezért a koncepcióval elsősorban azt tudják megmutatni, hogy kormányzó erőként milyen oktatáspolitikát vezetnének be.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.