Maga alá gyűrte a testületet a Fidesz?

MSZP: "érzékeny ügyek" kerülhetnek le az Ab napirendjéről

Az MSZP szerint fontos, politikailag érzékeny ügyek kerülhetnek le az Alkotmánybíróság (Ab) napirendjéről január 1-jén.

2011.09.02 17:09MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője arra reagált így, hogy az alkotmánybírósági törvény fideszes koncepciója szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. Az Ab azt közölte: jelenleg nincs a testület előtt olyan utólagos normakontrollra irányuló indítvány, amelyet a képviselők negyede vagy a kormány kezdeményezett volna, ombudsmani beadványból 12 van folyamatban.
   
Az MSZP-s képviselő kifejtette: az új alaptörvény rendkívül szűkre szabja azok körét, akik utólagos normakontrollt indítványozhatnak. Mint mondta, a kormány aligha tesz majd ilyet, míg a parlamenti számarányok miatt az ellenzék csak akkor lesz képes erre, ha az MSZP és a Jobbik közösen terjeszt be indítványt, amit politikai nonszensznek nevezett, azt pedig kérdésesnek, hogy az ombudsman hány beadványt nyújt majd be.
   
Lamperth Mónika az Ab-törvény kormánypárti tervezetét úgy értékelte: nem ront, de nem is javít az Alkotmánybíróság helyzetén, azon, hogy a Fidesz a korábbi alkotmánymódosításokkal és az új alkotmánybírók megválasztásával szerinte már "maga alá gyűrte" a testületet.
   
Kockázatosnak tartja a szocialista politikus azt is, hogy a koncepció szerint az Ab a főszabálytól eltérően is meghatározhatja az alkotmánnyal ellentétes jogszabályok hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabályok alkalmazhatatlanságára vonatkozó rendelkezéseket, ha ezt az "alaptörvény védelme, a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja". Véleménye szerint ez a rendelkezés az Ab által végzett, visszamenőleges hatályú jogalkotásnak ágyaz meg.
   
Kitért arra is, hogy a fideszes tervezet egyes pontjai személyre szabottak, így a parlamenti képviselőből alkotmánybíróvá választott Balsai István miatt fontos az, hogy nem vehet részt az indítvány elbírálásában az az alkotmánybíró, aki a tárgyalt jogszabály előkészítésében, benyújtásában vagy kidolgozásában szerepet vállalt. Lamperth Mónika szerint azonban ezt ki kellene egészíteni azzal, hogy a döntéshozatalból azokat is kizárják, akik a parlamentben megszavazták a kérdéses jogszabályt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.