Külön stratégia dönt majd

Szijjártó szerint nincs dolga az államnak a Mol-balhéval

A miniszterelnöki szóvivő szerint külön stratégia dönt majd az átvett magánpénztári vagyon részvényeinek sorsáról. A mostani adósságcsökkentés egy nagyobb akcióterv részeként értelmezendő.

2011.06.22 11:10ma.hu/duna tv
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Magyarországon a befizetett személyi jövedelemadó minden tíz forintjából hét forintot elvisz az államadósság kamatterhe; ahelyett, hogy ebből a pénzből utak épülnének, egészségügyi intézményeket vagy iskolákat újíthatnánk fel. Azzal, hogy csökken az államadósság mértéke, egyrészt csökkenek a kamatkiadások – így reagált Szijjártó Péter arra a felvetésre, hogy milyen, rövid távon vagy azonnal érzékelhető pozitív hatása lesz az államdósság csökkentésének, amit az emberek a hétköznapokban is érzékelhetnek.

Másrészt a mostani lépés nem önmagában értelmezendő, hanem együtt azzal az akciótervvel, amelynek révén a kormányzat átszervezi az államadósságot krónikusan újratermelő területeket; ilyen például a nyugdíjrendszer átszervezése, a kötelező magán nyugdíjpénztári szisztéma például minden évben a GDP másfél százalékának megfelelő újabb adósságot termelt, hiszen az államnak valahogy ki kellett pótolnia a nyugdíjkassza hiányát, amit egy idő után csak hitelből lehetett megoldani – tette hozzá a miniszterelnöki szóvivő.

Még nem tudni, költenek-e folyó kiadásokra az átvett vagyonból

Lesz még egy köre az államadósság-csökkentésnek a kormányzat tervei szerint. Ez nagyjából mekkora tételről szól majd? Az elemzők szerint ugyanis az állam által átvett kötelező magánpénztári vagyont az utolsó fillérig csak az államadósság csökkentésére szabadna fordítani, folyó kiadásokra egyáltalán nem - vetett fel a Közbeszéd. Nagyjából háromezer milliárd forintnyi vagyonról beszélünk, amely visszatért az államhoz. Ebből 1340 milliárd forint körüli érték állampapírokban volt, amit most bevon az állam és így csökkenti egy lépésben az államadósságot – reagált a szóvivő. A vagyon részvény elemeivel ugyanakkor nagyon óvatosan kell eljárnia az államnak, hiszen ezek árfolyama változó. Ha az államnak az a célja, hogy ezeket az értékpapírokat eladja, akkor ehhez igazán megfelelő időpontot kell találni -tette hozzá Szijjártó Péter.

Másrészt a részvények között megtalálhatók stratégiai magyar vállalatok papírjai is. A velük való gazdálkodás attól is függ, hogy – például a MOL-részvények visszavásárlásához hasonló döntések mentén – más ágazatokban is szeretne-e lépéseket tenni a kormányzat a nemzeti ipar újjáélesztése érdekében.

Az erre vonatkozó stratégia is fontos szerepet játszik majd annak eldöntésében, hogy az államhoz visszajött magán-nyugdíjpénztári vagyonnak a kezelése hogyan történik – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő.


Hogy folyó kiadásokra is költenek-e az átvett vagyonból, az szintén attól a stratégiától függ, amely dönt az átvett értékpapírok (részvények) sorsáról. Azt azonban megerősítette: terveik szerint őszre újabb adósságcsökkentésről dönt majd a kabinet, a mostani négy százalékosnál az némileg kisebb, várhatóan 2,5-3 százalék körüli mértékű lesz – mondta Szijjártó Péter.

A MOL-vezért ért gyanúsítással nincs dolga az államnak

A szóvivő reagált arra a felvetésre is, hogy a horvát lapokban megjelent információk szerint Horvátországban azzal vádolják Hernádi Zsoltot, a MOL elnök-vezérigazgatóját, hogy az INA tulajdonrészének privatizációjakor komoly kenőpénzt adott az akkori horvát miniszterelnöknek, emiatt pedig állítólag eljárás indul majd ellene és kérni fogják a kiadását Magyarországtól, miközben a MOL és az elnök-vezérigazgató is mindent cáfolt.

Szijjártó Péter az üggyel kapcsolatban azt mondta: ez kétségkívül súlyos vád, illetve gyanú, amelyet cáfolt az érintett és cáfolt a vállalat is. "Mivel ezek csak sajtóértesülésekben jelentek meg, ezzel a magyar államnak nincs dolga. Az egy más kérdés, hogyha ezek a sajtóértesülések majd alaptalannak bizonyulnak, akkor nyilván Hernádi úr a megfelelő jogi eszközökkel elégtételt fog venni, hiszen nyilván nem engedheti meg magának senki, hogy alaptalanul vádolják ilyesmivel” - szögezte le Szijjártó Péter.

Szlovén ügy: nagyobb a füstje, mint a lángja

A másik nemzetközi ügyről, amelyben a szlovén miniszterelnöknek tulajdonították azt a kijelentést, hogy a magyar EU-elnökséget követően politikailag elszigetelik Magyarországot, Szijjártó Péter azt mondta: nem akarná a szükségesnél jobban felfújni ezt az ügyet, mivel az eset kapcsán a szlovén fél biztosította a magyar kormányt, hogy egy szövegösszefüggéséből kiragadott, így manipulált tartalmú hangfelvételről van szó.

“A magyar-szlovén kapcsolatok egyébként hagyományosan jók, a két miniszterelnök közötti személyes kapcsolat is mindenfajta feszültségtől mentes. Amint az ügy kipattant, azonnal jelentkeztek nálunk a szlovének, a két miniszterelnöknek pedig a hét második felében Brüsszelben lesz módja személyesen találkozni; ha szükségét érzik, ott válthatnak pár szót az ügyről, de úgy érzem, nagyobb a füstje,mint a lángja ennek az egész történetnek” - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.