Különös halottkémi feljegyzések a tudor-korból

Bizarr haláleset: egy íjjal lőtte fejbe magát

Íjjal lőtte fejbe magát egy férfi Angliában - 450 éve. Egyebek közt ilyen furcsa halálesetre bukkant egy brit történész a Tudor-kori Anglia halottkémeinek feljegyzéseiben.

2011.06.22 17:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Steven Gunn, az Oxfordi Egyetem tudósa a XVI. századi haláleseteket kutatta, tapasztalatait pedig megosztotta a közvéleménnyel. Mint kiderült, az iratokba mélyedve jó pár halálos medvebaleseti jegyzőkönyvet talált.

Az emberölő mackók egytől egyig afféle "gladiátorok" voltak: kutyákkal kellett megmérkőzniük piactéri látványosságként, de a legfelső körökben is volt közönségük. VIII. Henriknek például külön királyi arénája volt ilyen attrakciókra.

A medvék viszont néha elszabadultak, és olyankor "törlesztettek" az embereknek, bár általában nem a megfelelő személyeknek. 1563-ben egy özvegyasszonyt az ágyában ölt meg egy szökevény "főúri" medve - Lord Bergavenny "gladiátora". 1565-ben egy másik medve agyoncsapott egy férfit, ám az állatot nem büntették meg, annál sokkal értékesebb volt, félévi munkabért ért.

Gyakoriak voltak az íjászbalesetek is: Gunn 56 halálos kimenetelűről talált halottkémi feljegyzést. Az áldozatok többsége vagy túl közel volt a céltáblákhoz, vagy rosszkor mentek összeszedni a már kilőtt nyílvesszőket.

Akadtak azonban sajátos esetek is. Egy férfi például levette kalapját, és azt eltartva magától buzdította cimboráját, hogy találja el. A kalapnak nem lett baja...

Fotó: Etsy


A legkülönlegesebb íjbaleset 1552-ben történt - közölte a BBC brit sajtóorgánum. Egy Henry Pert nevű férfi pusztán fel akart lőni merőlegesen a levegőbe, amihez íját a maximumig feszítette, csakhogy közben beakadt a nyílvessző hegye az íj fájába.

Pert természetesen megpróbálta kiszabadítani, de rosszul forgatta a szerszámot, a nyíl kiszabadult, és épp fejbe találta. A férfi egy napig haldoklott.

A XV. században aztán az íj mellett a golyó is kezdett szerephez jutni. Az első halálos tűzfegyverbalesetet 1519-ben jegyezték fel Angliában, a golyó egy nővel végzett, aki nem volt tisztában a fegyver működésével, és véletlenül éppen akkor sétált elé, amikor az elsült.

A "fejlődést" jól mutatja, hogy az 1560-as évekre a golyó általi baleseti halálszám megelőzte a nyílét.

De voltak "segédeszköz nélküli" balesetek is, az egyik igen balszerencsés halálesetek közé tartozik egy vizesárokba fulladás kenyérsütés okán. 1558. január 29-én egy nő káposztaleveleket tépkedett egy vizes árok szélén, hogy a kemencében a nyers kenyértészta alá rakja, ám közben belezuhant az árokba, és megfulladt.

A furcsaságok közé sorolható az emberölő, pontosabban Borjúölő tehén esete, mely 1557-ben történt. Egy férfi békésen gyalogolt egy mezőn, ám az ott legelésző marha halálra öklelte. A különlegesség: tehenek ritkán ölnek embert, de még bizarrabb az eset, ha tudjuk, hogy az áldozatot Robert Calfnak, magyarul Borjú Róbertnek hívták.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.