Világvége

Nipah-vírus: mi ez, hol fordul elő és hogyan terjed?

Ritka, de rendkívül halálos fertőzésről van szó, amely Dél- és Délkelet-Ázsiában időről időre járványokat okoz, miközben továbbra sincs ellene hatékony gyógymód vagy vakcina.

2026.01.28 12:42ma.hu

A Nipah-vírus (NiV) egy zoonózisos kórokozó, vagyis állatról emberre terjedő fertőző betegség, amelyet először 1999-ben azonosítottak Malajziában és Szingapúrban sertéstartók körében. A vírus természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek, különösen a Pteropus nemzetséghez tartozó repülőkutyák, de más állatfajok – például sertések, kutyák, macskák, kecskék és lovak – is megfertőződhetnek.

Az emberi megbetegedések eddig kizárólag Dél- és Délkelet-Ázsiában fordultak elő, főként vidéki térségekben. Bangladesben szinte minden évben regisztrálnak eseteket, Indiában pedig több járványt is azonosítottak az elmúlt években, legutóbb Nyugat-Bengál államban. Előfordult még Malajziában, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken is, ugyanakkor Európában – így az Egyesült Királyságban – soha nem mutattak ki Nipah-fertőzést.

A vírus lappangási ideje jellemzően 4–21 nap, de ritkán ennél hosszabb is lehet. A tünetek kezdetben influenzaszerűek: láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, majd légúti panaszok is kialakulhatnak. A legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás, amely magas halálozási aránnyal jár. A fertőzöttek 40–75 százaléka életét veszti, a túlélők közül pedig sokan maradandó neurológiai károsodást szenvednek.

A fertőzés leggyakrabban szennyezett élelmiszerrel terjed, különösen nyers vagy részben erjesztett datolyapálma-nedv fogyasztásával, amelyet denevérek váladéka szennyezhet. Emberről emberre is terjedhet szoros kontaktus során, főként családtagok és ápolók között, különösen, ha a beteg légúti tüneteket mutat.

Jelenleg nincs specifikus gyógymód vagy engedélyezett vakcina a Nipah-vírus ellen, a kezelés kizárólag intenzív, tüneti ellátásra korlátozódik. Több kísérleti terápia és vakcinafejlesztés zajlik, a WHO pedig kiemelt járványügyi fenyegetésként tartja számon a vírust. A megelőzés kulcsa az érintett térségekben az állatokkal való érintkezés kerülése, az élelmiszerek megfelelő hőkezelése és az alapvető higiéniai szabályok betartása.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.