Nukleáris veszély

Megsérült a csernobili védőburok - a világ egyik legveszélyesebb nukleáris gócpontja ismét aktív

Az IAEA komoly figyelmeztetést adott ki: a csernobili atomerőmű fölé épített védőépítmény többé nem látja el elsődleges feladatát, miután februárban egy dróntámadás ütött rajta lyukat. A nemzetközi szervezet szerint a sugárzás feltartóztatása veszélybe került, és elengedhetetlen a sürgős, átfogó javítás.

2025.12.06 12:52ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Riasztó jelentést tett közzé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), amely szerint a Csernobil 4-es reaktorát fedő, úgynevezett új biztonsági burkolat már nem képes megakadályozni a sugárzás kiszivárgását. A szerkezetet még 2019-ben helyezték végleg a helyére, több mint másfél milliárd eurós nemzetközi beruházás eredményeként. Ez a gigaprojekt a világ egyik legnagyobb mozgatható építménye, amelyet azért húztak fel, hogy a korábban improvizált „betonszarkofág” szétszerelése és a radioaktív maradványok eltávolítása biztonságosan történhessen.

A létesítményt azonban februárban drón találta el, amelynek csapása lyukat ütött a burkolaton. A vizsgálat során kiderült, hogy a detonáció nem csupán felületi sérülést okozott: a strukturális elemek egy része olyan mértékben károsodott, hogy az építmény nem képes tovább betölteni alapvető szerepét. Rafael Grossi, az IAEA főigazgatója közölte, hogy a küldöttség megerősítette a legrosszabb félelmeket: „a védőszerkezet elveszítette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a sugárzás-visszatartó képességét is”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tartószerkezetek és a monitorozó rendszerek nem szenvedtek visszafordíthatatlan károsodást.

A helyzet azért különösen súlyos, mert a csernobili zóna radioaktív veszélyei a mai napig nem szűntek meg. Az 1986-os robbanás után a Szovjetunió sietve zárta le a reaktort, csupán 30 évre tervezett betonszarkofággal, amely alatt olvadt fűtőanyag és romok tömege maradt. A most megsérült modern burkolatot épp azért építették, hogy a következő évtizedekben biztonságosan el lehessen távolítani a veszélyes maradványokat. A dróncsapás azonban ezt a munkát és a környezetbiztonságot is alapjaiban veszélyezteti.

Az ENSZ beszámolója szerint a februári támadást követően nem emelkedtek a sugárzási értékek, és nem történt kiszivárgás. Ennek ellenére a védőburok funkcióvesztése komoly kockázatot jelent hosszú távon, különösen akkor, ha a helyreállítást nem végzik el időben. A drónt az ukrán hatóságok szerint Oroszország indította, ám Moszkva tagadta, hogy köze lenne az incidenshez. A helyzet azért is feszült, mert a területet az orosz erők már a háború első heteiben megszállták 2022-ben, majd később visszavonultak – a környék azóta is a frontvonalhoz közel esik.

Az IAEA szakértői látogatásukat Ukrajna-szerte zajló helyszínelésekkel kapcsolták össze, amelyek során a háborúban megrongálódott energetikai infrastruktúrát vizsgálták.

A nemzetközi szervezet sürgeti a teljes körű helyreállítást, mert attól tartanak, hogy a jelenlegi állapot további degradációhoz vezethet, ami a jövőben akár sugárzási kockázatokat is jelenthet Európa számára.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.