Világvége

Megosztó, de átment az új uniós klímacél - 90 százalékos kibocsátáscsökkentés 2040-re

Hosszas politikai csatározások után az Európai Parlament többsége megszavazta a 2040-es uniós klímacélt. A kompromisszum egyszerre jelent előrelépést és visszalépést: a cél erős, de a kibocsátásvásárlás lehetősége miatt sokan gyengének tartják a szabályozást.

_{2025.11.14 06:59ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az európai parlamenti képviselők csütörtökön jelentős többséggel fogadták el az Európai Unió új, 2040-re szóló kötelező érvényű klímacélját, amely 90 százalékos üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést ír elő az 1990-es szinthez képest. A döntéssel sikerült megakadályozni a szélsőjobboldali frakciók azon törekvését, hogy teljesen eltöröljék a javaslatot, ám az elfogadott kompromisszum komoly vitákat hagyott maga után.

A keretrendszer szerint a 90 százalékos csökkentés 85 százaléknyi hazai emissziómérséklést és további 5 százaléknyi, külföldön megvásárolható karbonkreditet tartalmaz. Utóbbi lehetőség – amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok egy része a kibocsátáscsökkentés egy hányadát nem saját iparában, hanem nemzetközi kompenzáció útján teljesítse – komoly tiltakozást váltott ki a zöld és baloldali képviselők körében.

A szavazáson 379 képviselő voksolt igennel, 248-an nemmel, 10-en pedig tartózkodtak. A szocialisták, a Renew Europe, a zöldek és a radikális baloldal támogatta a célt, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a szélsőjobboldali Patriots of Europe és Europe of Sovereign Nations képviselői ellenezték. A legnagyobb frakció, az Európai Néppárt azonban szinte kettészakadt: jelentős belső megosztottság kísérte a voksolást.

A néppárti főfelelős, Lídia Pereira a kompromisszumot „szilárd megállapodásnak” nevezte, amely egyensúlyt keres a gazdasági versenyképesség és a környezetvédelmi ambíciók között. Ám a Renew Europe holland képviselője, Gerben-Jan Gerbrandy szerint az EPP belső törésvonalai egyre aggasztóbbak, és megkérdőjelezhetik a jövőbeli klímapolitikai többségeket. Felidézte, hogy a néppártiak csütörtökön több más környezetvédelmi ügyben – például a vállalati átvilágítási szabályok gyengítésében – a szélsőjobboldallal együtt szavaztak.

Az elfogadott cél mindenesetre győzelmet jelent a Zöld Megállapodás védelmezőinek, köztük Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, aki már 2024-es újraválasztási kampányában is a 2040-es célkitűzést állította középpontba. Javi López spanyol szocialista képviselő szerint a döntés egyúttal erős üzenet a brazíliai COP30 klímacsúcs résztvevőinek: Európa kitart klímapolitikai irányvonala mellett.

A kompromisszum ugyanakkor csalódást keltett azok között, akik ambiciózusabb, kizárólag hazai csökkentésre épülő célt szerettek volna. Catarina Martins portugál baloldali EP-képviselő a szöveget „üres látszatintézkedésnek” nevezte, mivel szerinte a rugalmassági mechanizmusok túlságosan tágak, így nem garantálható a valódi kibocsátáscsökkenés. Hasonlóan fogalmazott Lena Schilling osztrák zöld politikus is, aki szerint a karbonkreditek használata „kiszolgáltatja az EU-t a zöldre festés vádjának”. Egyúttal elismerte: a kompromisszum ára magas, de a klímacél nélküli Európa – a jelenlegi válság közepette – sokkal súlyosabb következményekkel járt volna.

A voksolás egyben kudarc a néppárti képviselők azon csoportjának, amely megpróbálta 90-ről 83 százalékra csökkenteni az uniós célt. A kezdeményezést főként lengyel, francia, olasz, román, magyar és bolgár néppárti politikusok támogatták, de az EP végül elutasította a módosítást.

A jogszabály a következő hónapokban háromoldalú tárgyalásokra kerül az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között, mielőtt végleges formát öltene. Schilling szerint a Parlament célja, hogy a folyamat minél gyorsabban lezáruljon, és a 2040-es cél mihamarabb jogerőssé váljon – majd kezdetét vegye a következő kör a kontinens zöld átállásáért folyó küzdelemben.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter