Világvége

Riasztó ütemben terjed az antibiotikum-rezisztencia: már minden hatodik fertőzés kezelhetetlen

A WHO jelentése egyértelmű üzenetet hordoz: ha az emberiség nem változtat a gyógyszerhasználati szokásain, néhány évtizeden belül az antibiotikumok elveszíthetik hatékonyságukat, és a modern orvoslás visszacsúszhat a pre-antibiotikus korszakba. Az idő tehát nemcsak a baktériumok, hanem az emberiség ellen is dolgozik.

2025.10.13 08:52ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A világon minden hatodik bakteriális fertőzés már ellenáll az antibiotikumoknak – figyelmeztet a WHO legfrissebb jelentése. Az antibiotikum-rezisztencia (AMR) rohamosan terjed, és egyre komolyabb közegészségügyi fenyegetést jelent, mivel az alapvető fertőzések kezelése is egyre nehezebbé válik.

A WHO hétfőn közzétett globális antibiotikum-rezisztencia-jelentése szerint 2018 és 2023 között a megfigyelt antibiotikumok több mint 40 százalékánál nőtt a rezisztencia aránya, évi átlagosan 5–15 százalékos emelkedéssel. A szervezet 22 kulcsfontosságú antibiotikum hatékonyságát vizsgálta, amelyek az emberi szervezetben leggyakrabban előforduló nyolc bakteriális kórokozó – többek között a húgyúti fertőzéseket és a gonorrhoeát okozó baktériumok – ellen alkalmazhatók.

A WHO szerint az antimikrobiális rezisztencia a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi válságát jelenti. A jelenség fő oka az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata, amely lehetővé teszi a kórokozók számára, hogy alkalmazkodjanak és ellenállóvá váljanak a gyógyszerekkel szemben. A problémát tovább súlyosbítják a hiányos higiéniai körülmények, a nem megfelelő szennyvízkezelés és a tiszta vízhez való korlátozott hozzáférés.

2019-ben a bakteriális rezisztencia közvetlenül 1,27 millió ember halálát okozta, és további 4,95 millió halálesethez járult hozzá világszerte. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint a helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy „az antimikrobiális rezisztencia gyorsabban fejlődik, mint az orvostudomány előrehaladása”, ami családok millióinak egészségét fenyegeti. A WHO vezetője hangsúlyozta: elengedhetetlen az antibiotikumok felelős használata, a minőségi diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférés, valamint a megelőzést szolgáló védőoltások kiterjesztése.

A jelentés szerint a rezisztencia mértéke regionálisan eltérő: Európában az antibiotikumok átlagos hatástalansági aránya 10,2 százalék, ami a globális átlag (17,2 százalék) alatt marad, ugyanakkor a növekvő tendencia itt is egyértelmű. A legnagyobb veszélyt az úgynevezett gram-negatív baktériumok – például az E. coli és a Klebsiella pneumoniae – jelentik, amelyek a legsúlyosabb fertőzésekért felelősek. A kutatás szerint az E. coli törzsek több mint 40, a Klebsiella pneumoniae esetében pedig 55 százalék már ellenáll az első vonalbeli antibiotikumoknak.

Különösen aggasztó a gonorrhoeát okozó baktérium helyzete, amely a WHO szerint mára az összes első vonalbeli gyógyszerrel szemben rezisztenssé vált. A ciprofloxacint például már nem lehet hatékonyan alkalmazni, míg az azitromicint Európában közel 26 százalékos rezisztencia miatt vonták ki a rutin terápiás használatból. Az orvosok emiatt egyre gyakrabban kénytelenek az utolsó tartalék antibiotikumokhoz nyúlni, amelyek nemcsak drágábbak, hanem nehezebben is hozzáférhetők, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az új antibiotikumok fejlesztése gyakorlatilag leállt. A gyógyszeripari vállalatok számára a piac nem kínál kellő anyagi ösztönzőt, így a kutatás és fejlesztés stagnál. Az Európai Bizottság ezért új ösztönzőrendszert javasolt, amely „exkluzivitási voucherekkel” jutalmazná az új antibiotikumok fejlesztőit, míg az Európai Parlament piaci belépési jutalmakat és előfizetéses finanszírozási modellt szorgalmaz a fenntartható kutatási környezet megteremtése érdekében.

Mindeközben nonprofit szervezetek – köztük a Global Antibiotic Research and Development Partnership – alternatív modellt kínálnak, amely a közegészségügyi szükségletekre, nem pedig a profitra épül. A cél közös: lassítani az antibiotikum-rezisztencia terjedését, megőrizni a még működő gyógyszerek hatékonyságát, és megakadályozni, hogy a mindennapi fertőzések ismét halálossá váljanak.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.