Tűzhányó

Száz év után ismét kitört a Kronotszkij-vulkán Kamcsatkán

Több mint egy évszázadnyi nyugalom után újra életre kelt Oroszország egyik legikonikusabb tűzhányója, a Kronotszkij-vulkán. A kitörés során a hamufelhő elérte a 9 kilométeres magasságot, a hatóságok pedig a legmagasabb, vörös riasztási szintet rendelték el a légiközlekedésben. A tudósok szerint az esemény közepes erejű vulkáni aktivitást jelez, de a kitörés akár tovább is fokozódhat.

_{2025.10.04 22:12ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Október 4-én, helyi idő szerint délután 15:50-kor, a Kamcsatkai Vulkánkitörésreagálási Csoport (KVERT) jelentése szerint, több mint száz év szunnyadás után kitört a Kronotszkij-vulkán. A robbanásos erejű kitörés során sűrű hamuoszlop emelkedett a magasba, amely elérte a 9,2 kilométeres magasságot a tengerszint felett. A műholdas megfigyelések szerint a hamufelhő mintegy 85 kilométer hosszan terjedt dél és délkelet irányába, és jelentős mennyiségű vulkáni anyagot juttatott a légkörbe. A KVERT a légiközlekedésre vonatkozó színkódot vörös szintre emelte, ami súlyos vulkáni veszélyhelyzetet jelez.

A mostani kitörés pontosan 102 évvel követte az előző, 1923 februárjában történt eseményt. A történelmi feljegyzések szerint akkor a tűzhányó szintén robbanásos és lávafolyásos fázisokat mutatott, mérsékelt intenzitású (VEI–2) aktivitással. Az azt megelőző, Kr. e. 50 körüli kitörés szintén hasonló jellegű volt. A 2025-ös esemény kezdetét a Kelet-szibériai Tudományos Akadémia Volkanológiai és Szeizmológiai Intézete (IVS FEB RAS) is megerősítette, amely a régióban észlelt szeizmikus jelek és a Himawari–9 műhold felvételei alapján azonosította a kitörést. Az első hamufelhőt követően a kibocsátás magassága 5–7 kilométer között váltakozott, ami a folyamatos robbanásos aktivitás jellemző mintázatát mutatja.

A Kronotszkij-vulkán aktivitása a tudósok számára különösen nagy jelentőségű, mivel ez az egyik legszimmetrikusabb rétegvulkán a Kamcsatka-félszigeten, sőt, a világon is. A tűzhányó a Csendes-óceán és a Kronotszkoje-tó között helyezkedik el, utóbbi a késő pleisztocén és kora holocén időszakban keletkezett, amikor a vulkán déli lejtőjén kialakult lávafolyások elzárták a Lisztyvenicsnaja folyót. A hegy oldalait több száz méter mély, sugárirányú völgyek szelik át, és a krátert egy vulkáni nyak tölti ki, amely a korábbi kitörések megszilárdult lávacsatornájából alakult ki. A vulkáni kúp bazaltos lávákból épül fel, kisebb andezites kitörési maradványokkal a csúcson és az oldallejtőkön.

A 2025-ös kitörés ereje a szakértők előzetes becslései szerint a VEI 2–3 közötti tartományba eshet, ami mérsékelt, de potenciálisan veszélyes aktivitást jelez. Bár a közeli településekben eddig nem észleltek hamuhullást vagy egyéb felszíni hatásokat, a légkörbe jutó finom vulkáni por veszélyt jelenthet a repülésre, mivel a hajtóművekbe kerülve súlyos károkat okozhat. Ez indokolja, hogy a hatóságok a legmagasabb, vörös riasztási szintet tartják érvényben, és folyamatosan figyelik a vulkán környezetét.

A Kronotszkij mellett a térség egy másik jelentős tűzhányója, a Sivelucs is aktivitást mutatott ugyanazon a reggelen, 3 kilométer magas hamufelhőt bocsátva ki. Bár ez a kitörés kisebb léptékű volt, a két vulkán egyidejű aktivitása arra utal, hogy a Kamcsatkai-vulkánövben jelenleg fokozott geológiai feszültség tapasztalható.

A Kronotszkij-vulkán a "Kamcsatka vulkánjai" elnevezésű UNESCO világörökségi terület része, amely a Föld egyik legaktívabb és legtanulmányozottabb vulkáni övezetét foglalja magában. A tudósok számára az újabb kitörés rendkívüli lehetőséget kínál a vulkáni működés hosszú távú mintázatainak, valamint a kitörési előjelek jobb megértésére. A kutatók jelenleg műholdas és szeizmológiai adatok alapján elemzik a történteket, hogy felmérjék, milyen további aktivitás várható a következő napokban és hetekben.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter