Egy vékony agyagréteg tehet mindenről

Kiderült, miért volt annyira pusztító a japáni földrengés

Óriási szökőárral és a fukushimai nukleáris balesettel járt együtt a 2011-es távol-keleti földrengés. Mára kiderült, minek "köszönhetjük" a kataklizma pusztító mivoltát.

2013.12.06 20:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tenger alatti tektonikus lemezek között kenőanyagszerűen viselkedő vékony agyagréteg miatt volt annyira pusztító a 2011. márciusi japán földrengés - állapították meg japán kutatók.

Az agyagos földréteg miatt sokkal gyorsabban mozogtak az egymásra csúszó lemezek. A tudósok megfogalmazása szerint a "vékony" réteg egy és öt méter közötti vastagságot jelent, míg más mozgásban lévő lemezek határán mintegy negyven méteres rétegeket figyeltek meg. A kutatás eredményeit a Science amerikai tudományos folyóiratban ismertették pénteken.

A 2011. március 11-i, 9-es erősségű földrengésnek és az azt követő szökőárnak több mint 18 ezer halálos áldozata volt Japán északkeleti részén és a természeti katasztrófa következtében súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőmű.

Udzsiie Kotaro, a Cukubai Egyetem professzora, a Science-ben megjelent következtetések kidolgozója maga is részt vesz a hármas szerencsétlenség után indított tudományos programban. A kutatás keretében speciális hajóról a tengerfenéktől számított 7000 méteres mélységbe fúrtak le és mintákat vettek a tektonikus lemezek találkozásánál.

A tudósok azt is felfedezték, hogy azokban az övezetekben, ahol az agyagréteg szendvics módjára szorul vízzáró kőzetrétegek közé, a nagy nyomás miatt sokkal jobban csúszik.

Udzsiie professzor szerint a hosszú idő leforgása alatt vulkáni hamuból kialakult szmektitréteg (agyagos kőzet) eredetileg a felszínen volt, de a lemezekkel együtt fokozatosan a mélybe süllyedt.

Földrengéskutatók most újabb tengeralatti méréseket végeznek a Japán délnyugati részében fekvő Kii-félsziget magasságában, a Nankai-árokban, ahol a Fülöp-szigeteki lemez az eurázsiai lemezre csúszik, és ahol egy újabb pusztító földrengéstől tartanak a közeljövőben.

Udzsiie szerint ugyanakkor a Nankai-árokbeli tektonikus lemez kevésbé csúszós. "Az árok alatt viszonylag fiatal lemez található, és nem telt még el annyi idő, hogy szmektitréteg alakuljon ki" - magyarázta a professzor.

A veszély mindazonáltal valós: 2012 augusztusában a japán kormány közzétett egy lehetséges forgatókönyvet, amely szerint egy óriáscunami követte nagy erejű földrengés akár 323 ezer emberéletet is követelhet az ország csendes-óceáni partvidékén, délen és keleten. Hozzátette ugyanakkor, hogy feltételezésről van szó, amelynek célja a hatóságok, a vállalatok és a lakosság késztetése a riasztási, evakuálási, kárbecslési és a mentőrendszer korszerűsítésére.

A négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő Japánban pusztít évente a Földön mért nagy erejű földrengések több mint 20 százaléka.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.