A valaha volt legsúlyosabb atomszerencsétlenség
Huszonhét éve történt a csernobili atomkatasztrófa
27 évvel ezelőtt 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. Jelenleg egy 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles, 20 ezer tonnás acél védőboltozat építésével próbálják megakadályozni a radioaktív anyagok szivárgását.
2013.04.26 07:00MTIA Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.
A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára később ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek.
A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben, s orvosi vélemény szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.
Magyarországot - az időjárási viszonyok miatt - két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Budapest cézium-szennyezettsége legalább százszor kisebb volt, mint azoké a fehérorosz, ukrán és orosz területeké, ahonnan a lakosságot kitelepítették, a baleset Magyarországon 2-3 havi természetes eredetű sugárzásnak megfelelő többletterhelést okozott.
Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel volt a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán.
Kapcsolódó írások:
- Evakuálni kellett a csernobili erőmű szarkofágján dolgozókat
- Új védőburok Csernobilban
- Ideglelés Csernobilban - a katasztrófaturizmus árnyékában
- Új védőburkolatot kap a csernobili "szarkofág"
- Fukusima - Kétszer annyi cézium került a légkörbe, mint hitték
- Újra látogatható lesz Csernobil
- Sugárzóhulladék-tároló épül Csernobil közelében
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 20:23 Orbán Viktor: Zelenszkij visszautasította a karácsonyi tűzszünetre tett javaslatot
- 18:22 Munkabeszüntetéssel tiltakoznak a szerbiai ügyvédek az újvidéki tragédia miatt
- 16:20 Varga Mihály: egymillió magyar embernek van állampapírja a Magyar Államkincstárnál
- 14:51 Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt
- 12:07 Dél-Korea - házkutatást tartottak az elnöki hivatalban, a volt védelmi miniszter öngyilkosságot kísérelt meg
- 11:48 Az európai ombudsman vizsgálatát kezdeményezte Erasmus-ügyben az alapvető jogok biztosa
- 10:47 Hankó Balázs levelet írt az európai parlamenti frakcióknak Erasmus-ügyben
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06