Tárgyi tévedések

Mezőhegyesi Ménesbirtok: törvényes volt a privatizáció

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezetői és dolgozói szerint a Ménesbirtok 2004-es privatizációja, annak lebonyolítása megfelelt a hatályos törvényi rendelkezéseknek és a privatizációs szerződés előírásainak.

2011.05.17 19:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Legalábbis ez olvasható a cég keddi közleményében, amely Budai Gyula kormánybiztos hétfői bejelentésére reagál, miszerint feljelentést tesz a mezőhegyesi Ménesbirtok privatizációja ügyében ismeretlen tettes ellen folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezetőségének közleménye szerint 2004 áprilisában nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hagyta jóvá a Mezőhegyesi Ménesbirtok állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését, hanem a kormány határozattal jelölte ki másik kilenc agrárcéggel együtt. Az ÁPV Rt. a kormányhatározat és a privatizációs törvény előírásai szerint nyílt, egyfordulós pályázati eljárással bonyolította le a tranzakciót. Egy pályázó jelentkezett a 79,52 százalékos részvénycsomag megvásárlására, a Határhaszon Rt. A felajánlott vételár a részvénycsomag névértékét meghaladta, valamint a vevő vállalta, hogy egy éven belül 800 millió forint készpénzes tőkeemelést hajt végre a Ménesbirtok Rt.-ben. Ez a tranzakció a vállalásnak megfelelően megtörtént - áll a zrt. közleményében.

A tájékoztatás szerint tárgyi tévedés az a kijelentés, hogy a Ménesbirtok dolgozói, "elvileg" voltak tagjai a pályázó cégnek, mert sem szándéknyilatkozatot, sem dolgozói aláírást nem nyújtottak be az ÁPV Rt.-hez. Ezzel ellentétben a hivatkozott táblázatban közölt névsor azt bizonyította, hogy a Határhaszon alapszabályát alapítóként aláíró 587 kisrészvényes a társaság munkavállalója, ahogyan azt a részletes pályázati útmutató a pályázattól elvárta. Az eredeti aláírásokkal ellátott alapszabály a cégbíróságon bármikor bárkinek rendelkezésére áll. A tényeknek az sem felel meg, hogy a "pályázati eljárás során benyújtott cégkivonat szerint a pályázónak csupán két részvényese volt". Tudni kellene ugyanis, hogy az akkor hatályos jogszabály rendelkezései szerint a cégjegyzékben csak a 25, 50 és 75 százalékos tulajdoni arányt meghaladó részvényeseket kellett és lehetett feltüntetni. A társaságban akkor csak két részvényes volt, akinek meghaladta a részesedése a 25 százalékot, de az 50-et nem érte el. A pályázat beadásakor a pályázónak 597 részvényese volt, közülük egy jogi személy, a többi pedig természetes személy volt.

A közlés szerint tévedés azon állítás, hogy a kiírás minősítette "a vezetőket is dolgozónak", hiszen azt nem a kiírás, hanem a munka törvénykönyve szabályozza világosan. A pályázati kiírás azt követelte meg, hogy a céltársaság, a Ménesbirtok munkavállalóinak legalább 40 százaléka vegyen részt a privatizációban. A részvételi arány végül 99,9 százalék lett. Továbbá a Határhaszon Rt. semmilyen részvényeket nem ruházott át, és semmiben nem sértette meg a privatizációs szerződés rendelkezéseit.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos hétfőn az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy csütörtökön teszi meg a feljelentést ismeretlen tettes ellen folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.

A kormánybiztos kifejtette: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2004 áprilisában hagyta jóvá a Mezőhegyesi Ménesbirtok állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését.

Az egyetlen pályázó - folytatta -, a Határhaszon Rt. által megajánlott kétmilliárd forintos vételár jóval alacsonyabb volt a gazdasági társaság tényleges értékénél, különösen a privatizált társaság kiemelkedő értékkel bíró, mintegy hétmilliárd forintos eszközállományát figyelembe véve. Hozzátette, a ménesbirtokra annak ellenére készíttetett az ÁPV újabb és újabb, folyamatosan csökkenő értékeket mutató becslést, hogy az első, 2003 novemberében készített szakvélemény érvényességi ideje 360 nap volt, azaz az ügylet idején érvényesnek volt tekinthető. Ennek az értékbecslésnek a végső vételárhoz viszonyított megállapításai alapján csak a részvények eladásával mintegy félmilliárd forintos vagyonvesztés érhette az államot a kormánybiztos szerint.

Budai Gyula megjegyezte, hogy a nyertes által benyújtott pályázati anyag, illetve a végleges értékbecslés nem lelhető fel a jogutód Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irattárában.

Budai Gyula szerint megállapítható, hogy 400 millió forint feletti hátrány érte az államot a részvényértékesítésen túl.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.